Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Nemes Lajos: Adatok Tiszafüred gazdasági és társadalmi életéhez (1687-1774) / 53. o.
robot jellegű szolgáltatásokat is, melyek addig nem léteztek. A férfiak részére kötelezővé tették, hogy a Tisza partján halásztanyát építsenek és azt rendbe is tartsák, az erdőről fát hordjanak az uraság konyhájára, a búzadézsmát, ha az urak úgy kívánják, csónakkal a Tiszán átvigyék. Szolgáltatásuk lett még a hosszúfuvar és a levélhordás is. Az asszonyokat rostálásra, szitálásra, fonásra-szövésre kényszerít ették. A falu Jogi helyzetéhez szervesen hozzátartozott önkormányzata is. Tiszafüred XVIII. századi önkormányzatára 1701-ből, majd 1702-ből vannak az első konkrét adataink, amikor a bírót és az esküdteket említik. 27 1713-ban a falu magisztrátusa már 14 tagból állt. Élén a bíró volt, akinek vezetésével 12 esküdt irányította a község életét, s bíráskodott a lakosság peres ügyeiben. Az önkormányzat határozatait a helység nótáriusa foglalta írásba, aki szintén tagja volt a magisztrátusnak. A magisztrátus megújítására hagyományosan minden évben Mindenszentekkor (november 1) került sor. A bírót négy jelölt közül választották. A négy jelölt közül kettő a leköszönő tanács tagja volt, kettő pedig a köznépből került ki. 29 A bíró a korabeli falusi bírákhoz hasonlóan, személye után adómentes volt. A magisztrátus tagjai a falu leggazdagabb lakosai közül kerültek ki. Ők 14-en a falu összeírt lakosságának 23 %-át tették ki. Egyedül a nótárius volt az, aki nem rendelkezett vagyonnal. Róla megjegyzi az összeírás, hogy ,,csak a falu dolgában szolgál". A magisztrátus tagjainak vagyoni helyzetét mutatja az, hogy az egész összeírt lakosságból tizenketten (19,67 %) rendelkeztek egész telekkel, ebből a 12-ból 9 fő a magisztrátus tagja volt. Az összes jármos ökörből 62 db (39 %) volt a kezükön, a hámos lovakból 18 db (31 %), a nem igavonó szarvasmarhából 87 db (40 %). Az összes búzatermésből 379 kila (36,06 %), az árpa-, zab- és kölestermésből 104 kila (14,46 %) termett az ő szántójukon. Az is világosan nyomon követhető, hogy az elkövetkező években is a leggazdagabb lakosok közül kerültek ki a bírók és az esküdtek. A továbbiakban az egész vizsgált időszakban nyomon lehet követni a falu - majd mezőváros — önkormányzatának ténykedését. A XVIII. század első felében Tiszafüred magisztrátusa a bíráskodás, az adók beszedése, a határ felosztása stb. mellett nagyon lényeges szerepet játszott abban, hogy a falu a környék legnagyobb településévé vált. A falu önkormányzata volt ugyanis az, mely megvédte szökött jobbágy lakosait a régi földesuraival szemben. 32 Erre gyakran adódott lehetőségük. Például 1726-ban az Ibrányi família próbálta Bercelyről (Szabolcs vármegye) elszökött jobbágyait visszaperelni. A magisztrátus az, amely megpróbált a falu lakosságának védelmében fellépni a század 30-as éveitől jelentkező, majd egyre erősödő földesúri követelésekkel szemben is. A falu az 1730-as években már saját pecsétet is használt, melyet az 1733. 26 HML Nemesi közgyűlés iratai IV-l/b/61. 1750:12. HML Polgári perek IV-9/d/22. Pp. 424. 27 HML Tiszafüred úrbéri tagosítás iratai VII-l/a/217. 1. sz. 28 HML Jobbágyösszeírások IV-7/b/l. öi. 552. 29 HML Nemesi közgyűlés iratai IV-l/b/92. 1767:175. sz. 30 HML Polgári perek IV-9/d/22. Pp. 424. 31 HML Jobbágy összeírások IV-7/b/l. öi. 552. 32 Uo.IV-7/b/l.öi. 553. 33 HML Polgári perek IV-9/d/5. Pp. 109. 59
