Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Kántorné Varga Tünde: Tudós matematika- és fizikatanárok Szolnok megye középiskoláiban / 361. o.

3. Liptay Andor

53 7. Békési Gyula

56 4. Dr. Láng István

54 8. Józsy Ferenc

57 5. Bárányi Balázs 9. Gergely Adolf 6. ifj. Streitman András

55 10. Szalánczy Sámuel

58 Egyetemi doktori fokozattal rendelkezett: 1. Dr. Láng István A jászberényi gimnázium kiváló matematikatanárai közül Németh Kelemen, Bárányi Balázs és Gergely Adolf munkásságát részletezzük. Németh Kelemen (1838-1924) 47 évig tanította Jászberényben kedvenc tárgyait: a matematikát, geometriát és a rajzot. Kezdő tanárként még nem találta meg a helyét az osztálytanítás rendszerében. 1868 után, amikor a gimnáziumokban kötelezővé tették a rajzoktatást, és rajz-geometria szakos tanár nélkül nem adták meg a gimnáziumokban az érettségiztetés jogát, Németh Kelemen az országban az elsők között tette le a szaktanári vizsgát. Nem kapott módszertani képzést, hisz ez csak 1873-ban indult meg. Neki magának kellett kialakítania a rajzoló geometria anyagát és oktatási módszereit. Nem volt tankönyv, így csupán magyarázat nyomán tárgyalták az anyagot. Elképzelései országos viszonylatban is érdeklődést váltottak ki. Tagja lett az OKTE választmányának és a tanügyi bizottságnak. 1880-ban az Országos Tanáregyesületben tartott nagysikerű előadást „4. rajzoló geometriáról" címmel, az 1880/81. tanévben pedig ,^4 rajzoló geometria sikeres tanításáról" az Országos Tanáregyesület második szakosztályában. ,/4 rajzoló geometria módszeres tanításáról a gimnázium első osztályában" c. cikkében az új tantervi előírásoknak megfelelően egy első osztálybeli óra részletes leírását adja. A leírás során a kérdés - feleletek formájában való feldolgozás világosan mutatja oktatási elveit. Az óra tárgya a négyszögek tulajdonságainak összehasonlítása, közös és eltérő tulajdonságainak kiemelése. Nagyon tudatosan és előrelátóan tervez és tematikus egységekkel dolgozik. A következő tanítási óra feladatául a négyszögek rajzmintákban, díszítésekben való felhasználását, felismerését és megrajzolását határozza meg. ,,A kiválasztandó ékítményi minta szerény nézetem szerint kell, hogy mindig a 53

J-i Gimn. Ért. 1871/72. 3-9. 54

J-iGimn. Ért. 1873/74. 1-20. 55

J-i Gimn. Ért. 1881/82. 3-12; 1891. 34-35; 1893/94. 45-53; 1894/95. 85-86; 1895/96. 26-28; 1896/97. 34-38; 1897/98. 15-18. 56

J-iGirnn. Ért. 1913/14. 63-69. 57

J-i Gimn. Ért. 1926/27. 7-15. 58

J-i Gimn. Ért. 1942/43. 4-5. 379