Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Kántorné Varga Tünde: Tudós matematika- és fizikatanárok Szolnok megye középiskoláiban / 361. o.

au fait lenni, ez kizárja a felsőbb matematikával való foglalkozást. így pedig elvesz­tettem ezt az öt évet. Hiányzik a laboratórium, hiányzik a könyvtár, és legjobban hiányzik a szakbeli eszmecsere. Az ember hiába vigyáz, elparlagiasodik. Ma már, ha Pesten maradok, föltétlenül meg van az egyetemi magántanárságom, közelebb vagyok az Akadémiához. Gyulai Pál nagyon szeretett. Szeret most is, de nem vagyok képes eleget dolgozni. Az adminisztráció is lefoglal. Az ember nem is gondolná, hogy egy ilyen iskolának mennyi minden ügye-baja van. Még az is jobb volt, mikor nem kellett az igazgatói munkával babrálni, mert nemcsak az, hogy az iroda éppen elég dolgot ad, de folyton vacsorára kell járni, kaszinóba, s most beválasztottak a képviselőtestü­letbe, szép, szép, de ez is időt, s energiát vesz el..." 41 Pallagi Gyula munkássága sokrétű volt: matematikai tudományos munka, tan­könyvírás, ismeretterjesztő cikkek, könyvek, filozófiai jellegű értekezések, kisebb nagyobb fordítások, könyvismertetések, különféle írások társadalmi és tanügyi kér­désekről. Dolgozott az MTA Tájszótára számára, az Uránia folyóirat munkatársa volt. Nagyon tartalmas ,,A pszichológia legközelebbi feladatai a pedagógiában" c. dolgozata, melyben a tanulás, tanítás és a tankönyv, az osztályozás problémáival fog­lalkozott. 43, A tankönyvekről alkotott véleményével nem mindenki értett egyet. Pallagi Gyula a mai fogalmazás szerint a munkáltató tankönyv híve volt. „A tankönyv csupán azt tartalmazza, amit célszerűen lehet az első impresszió anyagának tekinteni. Az áb­rák általában hiányozzanak a tankönyvekből, rajzolja fel azokat a tanár a táblára, hogy keletkezésében ismerje meg és értse meg a tanuló, innen rajzolja aztán be ő maga a könyvébe, ahol annak a számára tiszta hely van hagyva. Éppúgy tiszta hely maradjon a könyvben a jegyzeteknek is, amelyekkel a tanár szükségesnek tartja ki­egészíteni a tankönyv adatait. Minden ismétlésnél fog valami újabb vonást rajzolni, s annak mind ott kell helyet találni a tankönyv megfelelő lapján." Pallagi Gyula maga is írt tanártársával, Bodnár Lajossal tankönyvet, a Mate­matikai és fizikai földrajzot a 3. osztályok számára. A könyv előszavából kiderül, hogy Pallagi Gyula milyen elvek alapján készítette a tankönyvét: ,,A természetesen csoportosuló ismeretköröket törekedtem lehetőleg egy fejezetté kötni össze. Új és tudtommal tankönyvben szokatlan fejezetül végül az embernek a földhöz való viszo­nyáról szóltam néhány szót. A módszert illetőleg igyekeztem felhasználni és érvénye­síteni azt a becses tanácsot, amelyet a modern lélektan nyújt a tanítás tudományá­nak." A könyvben alkalmazott nyomdai eljárások, betűtípusok lehetőséget adnak arra, hogy alacsonyabb vagy magasabb fokon is el lehessen sajátítani a tárgyalásra kerülő anyagot. Nagyon szimpatikus, népszerű, tudományos ismeretterjesztő könyve a ,JR.ajzok a természet köréből". Szellemes és közérthető formában tudományosan tárgyalja a 41 MÓRICZ Zsigmond: Forr a bor. Kolozsvár-Napoca, 1979. 35-38, 44-45. 42 Uránia Bp. 1900. 4-7; 1901, 250; 1902. 281-298; 1903. 120-123. 43 ^ Tiszántúli Tanáregyesület Evkönyve Debrecen. 1898. 67-83. 44 > Mathematikai es physikai földrajz a gimnáziumok 3. osztálya szamara (Bodnár Lajossal közösen) Pozsony, 1899. 375

Next

/
Thumbnails
Contents