Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Kántorné Varga Tünde: Tudós matematika- és fizikatanárok Szolnok megye középiskoláiban / 361. o.

Tankönyvírói tevékenységet is végzett. Arany Dániellel közösen írt egy matematika tankönyvsorozatot a gimnáziumok I—VIII. osztálya számára, és ezzel egyidőben megírta a fizika-tankönyveit a VII. és VIII. osztály számára. Könyvei sok kiadást értek meg, fizika-tankönyveit átdolgozott formájukban a felszabadulásig használták. A ma élő idősebb tanárok véleménye szerint igen jó könyvek voltak. Fizika-tankönyveiben arra törekedett, hogy a tanulók abban is megtalálhassák az ismeretek megszerzéséhez szükséges készülékek, eszközök és kísérletek leírását, ezért nagyon sok bennük a rajz, a szemléltető ábra. Kifejezésmódja rövid és szabatos. Az egyes anyagrészekhez többszáz feladatból álló — apróbetűvel szedett — feladatgyűjtemény tartozik. Szíjártó Miklós munkásságának döntő része az iskolához és a fizika tanításához kapcsolódik. Tudatosan és módszeresen tanított mindig. Új eljárást honosított meg a fizika oktatásában, előbb a saját iskolájában alkalmazta, majd onnan terjedt el az egész országban. A módszer lényege az, hogy a tanulók a kísérletek megfigyelése alapján maguk állapítják meg a törvényszerűségeket, de a matematikai levezetéseket se hanyagolják el. A kísérletekkel szemben igény-es volt. Szerinte „a kísérletek legyenek találóak, jól szemlélhetőek, igen egyszerűek, és ami a legfontosabb, mindig sikerülniük kell". A fizika tanításának eredményesebbé tételére bevezette az iskolában a tanulók fizikai gyakorlatát. Ez azt jelentette, hogy a tanulók havonta egyszer a tanár vezetése és ellenőrzése mellett több órán át kísérletezhettek. Négy, két-két tanulóból álló csoport dolgozott együtt és végezte el egymás után a tanár által kitűzött kísérleteket, méréseket, melyek eredményeit naplójukba rendszeresen bevezették. A gyakorlatokon önként jelentkező tanulók vettek részt. A nagy jelentőségű újítást az országban elsőként ő alkalmazta. Matematikaóráin is állandóan bevonta a tanulókat a közös munkába, figyelmüket lekötve céltudatosan irányította tevékenységüket. Szaktárgyai iránti lelkesedése, munkakedve magával ragadta az osztályt. Nyugodt, higgadt ember volt. Mindig lelkiismeretesen felkészült óráira, azokat nagy gyakorlattal és pedagógiai tapintattal vezette. Módszertani elveit többször is kifejtette. Vallotta, hogy a matematika és fizika tanára nem ragaszkodhat sablonokhoz. Igaz, hogy vannak helyesnek elismert általános alapelvek, amelyeket figyelembe kell venni, de mégis minden tanárnak saját magának kell kidolgoznia az egyéniségének megfelelő módszert. Szíjártó Miklós tanárjelöltjei és tanítványai már az 1909/10-es tanévben készítettek a fizika oktatásához szorosan kapcsolódó, a tanórák menetébe jól beilleszthető diapozitív-sorozatokat. Sok jeles fizikatanárt avatott be a tanítás tudományába (Fekete Jenő, Renner Lajos, Mende Jenő, Frank János, Rybár István, Zemplén Győző, Lánczos Kornél, Horvay Béla, Ambrózy Géza, Szűcs Adolf, Selényi Pál). Horvay Béla a következőket emelte ki egykori vezetőtanára jellemzéseként. 22

Számtan a középiskolák I., II., III., IV-VIII. osztályai számára. Bp. 1899-1904. 23 - , Kísérleti fizika a középiskolák VII. es VIII. osztályai szamara. Bp, 1902-1903. 24

Bp-i Tank. Int. Ért. 1909/10. 25-41. 25

Fizikai Kémiai Didaktikai Lapok (Továbbiakban: Fiz.Kém.Did.L.) Bp. 1933. 86-89. 368