Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
ADATTÁR - Botka János - Papp Izabella: A Jászság földművelésének leírása 1776-ban (Molnár Ferenc tanítása a gazdaságról. Adatok a jászkun mezőgazdasági társaságok történetéből.) / 279. o.
A társaság javaslatokat dolgoz ki tároló vermek helyett magtárak építésére, a gabona folyókon történő' szállítására, a törökbúzából (kukorica) történő pálinkafőzésre, a fával való takarékosságra, a tudatlan betelepülők szokásainak formálására. Úgy tűnik tehát, hogy a Jászságban ebben az időben érdemben foglalkoznak a gazdálkodás megjavításának gondolatával, terveket, javaslatokat készítenek. Újszerű elképzeléseikkel valóban a királyi rendeletben meghatározott célokat kívánják szolgálni. Ezért is meglepő az a fordulat, amely a társaság 1776. május 13-án Jászapátiban tartott ülésén következik be. A Molnár Ferenc által képviselt elveket, elképzeléseket visszautasítják, a korábbi inspektor már a tagok sorában sem szerepel. írásait nem tartják érdemesnek a felterjesztésre. Helyette és a fenti javaslatokat elvetve a societas új projectumot készít. Molnár Ferenc munkáit kritikai megjegyzések kíséretében azonban megküldik a kerületi közgyűlésnek, mely természetesen a degradált pályamüvet nem továbbítja a Helytartótanácshoz. S több mint 200 év múltán így kerülhetett elő a Szolnok Megyei Levéltár Jászkun Kerület irataiból. 14 A magyarországi mezőgazdasági társaságokkal az udvar végül is nem érte el célját, s a felettük való bábáskodásnak is véget vetett. ,,Az egyesületek a hetvenes évek közepére valamennyien azzá váltak, amit nevük kifejezett: a mezőgazdaság szerény támogatóivá." Minden bizonnyal ezzel magyarázható, hogy 1776. után hosszú időn keresztül a jászkun társaságok létére, működésére vonatkozóan nem sikerült adatot felkutatni. 1820-ban kezdődik el az a folyamat, melynek során egyes megyékben ismét szerveződnek gazdasági társaságok, egyletek. A Jászkun Kerületeket ezúttal is a gazdálkodás ügyét pártfogoló törvényhatóságok között találjuk. A főkapitány 1820. február 7-én a Jászberényben tartott kerületi közgyűlésen felhívást tesz közzé a gazdálkodás, a majorkodás megjavítása érdekében. A feladat megvalósítására a congregatio egy bizottságot is választ, és azzal bízza meg, hogy gyűjtse össze a kerület ,,minél több józan értelmű egyes embereknek vélekedéseiket és ítéleteiket" a gazdálkodás javításáról, a bevételek növeléséről. A bizottság jelentését az 1823. február 1-i kerületi közgyűlésen ismerteti, s bár ebben az is szerepel, hogy „ezen igen hasznos és szükséges tárgyban eleitől fogva, kivált pedig a közelebb le-folyt Esztendők alatt Sok nevezetes Javallatok és Intézetek tétettek...", nincs nyoma annak, hogy a korábbi években ezek a társaságok érdemleges tevékenységet fejtettek volna ki. Ha léteztek is, a magánegyesülések színvonalára szorulva még a helyi viszonyok alakításában is alig juthattak szerephez. Mint láthattuk, a mezőgazdasági társaságok történetének korai szakaszához kapcsolódnak a Molnár Ferenc által írott pályázatok. Ezek valóban „nevezetes javallatok" megtételének, az újító, előrevivő törekvéseknek nagyszerű kifejezői. Molnár Ferenc írásai és a jászkun mezőgazdasági társaságokra vonatkozó egyéb források közül „...az együgyű népnek tanúságára szabott... könyvetske" képvisel különös értéket. Az 13 SZML JKK. Közig. ir. D. Capsa X. Fasc. 6. No. 42. (latin nyelvű). 14 SZML JKK. Közig. ir. D. Capsa X. Fasc. 6. No. 42. (A, B, C.) latin és magyar nyelvű. 15 Ifj.BARTAJ.1981.45., 50. 16 SZML JKK. Közig. ir. Fasc. 4. 328; 168/1820. 17 SZML JKK. Közig. ir. Fasc. 4. 328/1823. 284
