Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
ADATTÁR - Kaposvári Gyula: A német lovagrend jászkun vonatkozású levéltári fondjai / 257. o.
szemelt köteg anyagáét. így aztán a gazdasági, jogi, igazgatási, adóügyi stb. iratok nincsenek valamennyien egy helyen, hanem szerteszéjjel különböző kötetekben. Növeli e széteső rendezés hátrányait, hogy az anyaghoz semmiféle segédkönyvet, amelyből az teljesen áttekinthető lenne, nem készítettek, s így meg kell elégednünk azzal a vázlatos mutatóval, amely a regesztrált kötetekben a tárgyilag összetartozó egyes csoportok, az ún. fasciculusok címlapján található, illetőleg azzal a rövid megjelöléssel, amely az irregesztrált kötetek tartalmára utal. Ez a tájékoztatás természetesen nem a legtökéletesebb, de a rendbeszedett 64 fasciculusba foglalt anyagról mégis kielégítő, a rendezetlen, fasciculusokba nem rakott aktákról pedig hozzávetőleges képet nyújt..." Berldsz Jenő így tájékoztat az egyes kötetek iratairól, természetesen a rendezett aktakötegekről részletesebben tudósít. „I. kötet. Anyaga regesztrált, a 17-25. jelzésű nyolc fasciculust foglalja magában. Tartalma: A Jászkunságra vonatkozó generális vizitációk leírásai (1703—1727), azután kontribució-kimutatások és végül különféle pörös iratok (1711—1730). — A 17. fasciculusban találjuk mindenekelőtt a már fentebb is említett három vizítációs jelentést 5 : báró Kageneckét (1703), báró Kyauét (1714) és Späet von Zwiehaltét (1727), amelyek mindegyike több különálló füzetből tevődik össze. Ezekhez csatlakozik még néhány értékes helységismertetés, mégpedig Jászberényé és a szolnoki distriktus községeié 1700-ból, Szegedé és Szolnoké pedig ismeretlen esztendőből. A 18. fasciculusban Kiskunhalas 1703-i és 1710-i összeírásai, továbbá az 1710-i konskripciók eredményei és 1712-ből való katonai sorozási jegyzékek, a 19. fasciculusban az 1713-tól 1728-ig terjedő időszak árenda-jövedelmét feltüntető elszámolások, a 20.-ban kontribuciókimutatások, a 21.-ben a Szeged városával folytatott pörök iratanyaga (1712—1723), közöttük báró Kyau és Orczy István inspektorok eredeti és másolatban fennmaradt jelentései, a 22.-ben: hódmezővásárhelyi pöriratok (1724— 1730), a 23.-ban az egri püspökkel a kegyúri jog kérdésében támadt viszályok aktái (1715-17), végül a 24-25. fasciculusokban: Kyau bárónak különféle pörös ügyekben készített jelentései (1712-1713) vannak elhelyezve." A közölt részletnél a többi 17 kötet leírásai rövidebbek, és így kevesebb irat ismertetésére tér ki. Mindenütt megtalálhatók a fasciculusok megjelölései, számozásuk 1-től 64-ig tart, de a kötetek sorrendjében nem folyamatos, hanem rendszertelen. Pl. a közölt I. kötetben található a 17-25 fasciculus. A Berlász Jenő által közölt 18 kötet ismertetéseiből kiemelve az egyes fasciculusok számait, az alábbi sorrend állítható össze: I. kötet: 17-25. fasciculus, II. kötet: nincs fasc, III. kötet 48-64. fasc, IV. kötet: nincs fasc, V. kötet: ,,1—8. jelzésű fasciculusok vannak egybefűzve", VI. BERLÁSZ J. 1937. 7. „Nem kevésbé nagybecsű adatokat szolgáltatnak azok a jegyzőkönyvek, amelyek a rend nagymestere által időnként elrendelt generális vizitációk anyagát tartalmazzák ... valóságos kis szociográfiák. A Kageneck-féle vizitációs könyv pl. kerületről-kerületre és községről-községre haladva tárja elénk azok állapotának minden vonatkozását: beszél a lakók számáról, vallásáról, helyzetéről, a termőföldek mennyiségéről és minőségéről, továbbá a cenzusról, a robotról, tizedről; feljegyzi a katonai kontribuciót, a beneficiumokért (malom, erdő, rét, szőlő stb.) fizetendő árendát; összeállítja a bírói jurisdictio (jus gladii, inquisitio, tortura) szabályait stb." 264
