Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: A német lovagrend jászkun vonatkozású levéltári fondjai / 257. o.

kötet: 27. fasc, VII. kötet: 31-38. fasc, VIII. kötet: 39-47. fasc, IX. kötet: 26. és 28. fasc, a többi kötetben nem található fasciculusba osztott, számozott iratanyag. Ha megpróbáljuk az iratokat a fasciculusok 1-től 64-ig terjedő sorrendjébe állítani, akkor a DOZA levéltárában lévő jászkun vonatkozású iratanyagnak - a Berlász Jenő által talált és ismertetett levéltári rendjének egy régebbi, — feltehetőleg az első rendezés állapota ismerhető fel. S ez az eredeti rend így olvadt bele a Berlász által talált 18 kötetes elosztásba, mint az alábbiakban látható: 1-8. fasciculus az V. kötetben, a 9. fasc. a XII., a 10-16. fasc. a X., a 17-25. fasc. az I., a 26. fasc. a XI., a 27. fasc. a VI., a 28. fasc. a XL, a 29-30. fasc. a IX., a 31-38. fasc. a VII., a 39-47. fasc. a VIII. és a 48-64. fasc. a III. kötetben található. A DOZA új fondjegyzékét megpróbáltam a Berlász Jenő által ismertetett levéltári renddel egybevetni Az U 166/1. szám alatt felfigyeltem a „Landkarten über den Jasyger und Kumanen-Distrikt 1721. — tételre, s mivel térkép megjelölést Berlász Jenő csak két helyen használ, ez alkalmasnak ígérkezett az azonosításhoz. Az U 166/1 dobozban az iratok elején kéziratos, színezett térkép volt. Címe: MAPPA GEOGRAPHICA / ODER DISCRICT EIN KLEINS STUCK DES KŐNIGREI -/ CHES UNGARN worin entworfen ist des gros- und Hoch/ Adelichen Herrn Herrn des deutschen Orthen Rittern / Inpossessionirte Herrschafften wie /der Zeit befunden mit Erbauden und De-/ serten Praedien . Anno 1720." Magyarul rövidítve: Földrajzi térkép, azaz Magyarország egy kis része, amelyben ... a Lovagrend által birtokolt területek találhatók, minden helységével, jelenleg felépülve vagy elhagyott praediumként. Az 1720. évben (2. kép). A térkép jelezve nincs, a többit idézem a helyszínen készült jegyzeteimből. „... Xerox másolatot készíttettem 5 részletben. Érdekes a térképen a postautak jelzése. — Színezése: a folyók és a vízjárta területek világoszöld színűek. A városoknál, községeknél a jelzés piros. A városoknál (pl. Szolnok) csak stilizált jelzést alkalmaz, belseje piros és körülötte a víz zöld. Szegednél a stilizált vár (vízzel körülvéve) mellett a fallal körülvett várost és a vízzel külön is övezett Alsóvárost is jelöli. A Tisza melletti és a nagykun terület helynevei nem mindig a megfelelő helyre vannak írva, pl. Túrkevi Kunhegyes mellé, Karczagújszállás pedig Kunszentmárton alá. — Az egyes helységeket meg is számozza a Jászkun Kerület területén, kezdve Jászberénnyel (1), Árokszállás (2), folytatva a Nagykunság, majd a Kiskunság településeivel és pusztáival. A másik térkép: rézmetszet, színezett. ,,Regnorum (HUNGÁRIÁÉ) Dalmatiae, Croatiae, Sla-/voniae, Bosniae, Serviae /ET PRINCIPATUS / TRANSYLVANAE / novissima Exhibitio / facta /A. 10. BAPT. HOMANN NORIMB., és tintával melléírva: 1709. Ismerős volt a térkép, hiszen hasonló Szolnokon is van. A Nürnbergben készült nagyalakú Homann-féle atlasz Kenderesről, a ref. egyházi levéltárból került a Szolnok Megyei Levéltár gyűjteményébe. — Fotó készült." A két térkép alapján már biztosan meg lehetett határozni, hogy az U 166/1 doboz egyezik a Berlász-féle XII. kötet anyagával, amelyben Berlász Jenő közli: „Itt Kyau bárónak ... a Magyarországi birtoknak egy cseh uradalommal való elcserélését ajánló javaslata mellett, három darab térképet találunk: Magyarország és Erdély 1709ben, valamint a jászkun kerületek 1720-ban és 1721-ben készített vázlatát ..."Vagyis 6

BERLÁSZJ. 1937.11. 265