Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
ADATTÁR - Kaposvári Gyula: A német lovagrend jászkun vonatkozású levéltári fondjai / 257. o.
A NÉMET LOVAGREND BECS! LEVÉLTÁRA 7^ „Ungarn" cím alatt külön található és 18, átlag 7—800 lapot magábanfoglaló kvart alakú kötetbe, helyesebben kötegbe van összefűzve. Ez en aktakötegek közül csak 6 dar ab teljesen rendezett, 4"rés z ben 8 pedig te ljesen rérv^ "dezetlen. Az első csoportba tartozik az 1., ITT,' V.,"Vin "VTII~és X. kötet, a második féligrendezett csoportba a VI., IX., XI. és XII., a harmadik, rendezetlen és irregesztrált részben pedig a II., IV., XIII., XIV., XV., XVI. XVII. és XVIII. jelzésű. A rendezés tárgyi alapon történt, de elég tervszerűtlenül. Nem törekedtek arra, hogy valamennyi tárgyilag összetartozó iratot egy csoportba gyűjtsenek, hanem mindig csak egy-egy kiszemelt köteg anyagáét, így aztán a gazdasági, jogi, igazgatási, adóügyi stb. iratok nincsenek valamennyien egy helyen, hanem szerteszéjjel különböző kötetekben. Növeli e széteső rendezés hátrányait, hogy az anyaghoz semmiféle segédkönyvet, amelyből az teljesen áttekinthető lenne, nem készítettek s így meg kell elégednünk azzal a vázlatos mutatóval, amely a regesztrált kötetekben a tárgyilag összetartozó egyes csoportok, az ú. n. fasciculusok címlapján található, illetőleg azzal a rövid megjelöléssel, amely az irregesztrált kötetek tartalmára utal. Ez a tájékoztatás természetesen nem a legtökéletesebb, de a rendbeszedett 64 fasciculusba foglalt anyagról mégis kielégítő, a rendezetlen, fasciculusokba nem rakott aktákról pedig hozzávetőleges képet nyújt. Az egyes ,,kÖtet"-ekről az alábbi tájékoztatás adható: / kötet. Anyaga regesztrált; a 17—25. jelzésű nyolc fasciculust foglalja magában. Tartalma: a Jászkunságra vonatkozó generális vizitációk leírásai (1703—1727), azután kontribució-kimutatások és végül különféle pörös íratok (1711—1730). — A 17. fasciculusban találjuk mindenekelőtt a már fentebb is említett három vizitációs jelentést: báró Kagenekét (1703), báró Kiauét (1714) és Späet von Zwiehaltét (1727), amelyek mindegyike több különálló füzetből tevődik össze. Ezekhez csatlakozik még néhány értékes helységismertetés, mégpedig Jászberényé és a szolnoki disztriktus községeié 1700-ból, Szegedé és Szolnoké pedig ismeretlen esztendőből. — A 18. fasciculusban Kiskunhalas 1703-i és 1710-i összeírásai, továbbá az 1710-i konskripcíók eredményei és 1712-ből való katonai sorozási jegyzékek, a 19. fasciculusban az 1713-tól BERLÁSZ Jenő: A Német Lovagrend ismertetőjéből. (1)
