Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)
TANULMÁNYOK - Zádor Béla: Igazoló és fegyelmi eljárások Szolnok megyében a tanácshatalom megdöntését követő időszakban / 195. o.
zottakra vonatkozó körrendelet számukra két lehetőséget biztosított. Egyrészt a nép által elűzött, vagy haragja elől elmenekült, a kizsákmányolt tömegekkel bizonyítottan szembenálló tisztviselőket régi helyükre vagy ha erre módjuk nem volt — a közigazgatásban máshol helyezzék el. Másrészt a tanácshatalom mellé állókat, akik működési helyükről a megszállók és az ellenforradalmárok sokoldalú terrorja miatt menekültek el, állásuktól végleg megfosszák. Az 1920. június 27-én megjelent 1920. XI. t.c. az elbocsátás és egyéb szankciók lehetőségét törvényben rögzítette. Felhatalmazta a minisztériumot ,,... hogy a tényleges szolgálat kötelékéből eltávolíthassa azokat az állami, államvasúti és vármegyei tisztviselőket és egyéb alkalmazottakat, akik az 1918. évi október 31-től a jelen törvény hatályba lépéséig terjedő időben beigazoltan hazafiatlan, társadalomellenes vagy a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsítottak, akiknek ez a magatartás azonban nem esett olyan súlyos megítélés alá, amely az illetőnek a szolgálatból való elbocsát tatását vonta volna maga után." A t.c. alapján az elbocsátást eredményező jogerős határozat hónapjának végével, a hivatalvesztésre ítélt nyugdíját is be kellett szüntetni. Az 1918. október 31-től 1919. augusztus 6-ig magasabb fizetési osztályba történt kinevezéseket is azonnal felül kellett vizsgálni és csak az 1920. július végéig megerősített kinevezések maradtak érvényben. Az 1919. augusztusától kiadott körrendeletek és az 1920. XI. t.c. az állami alkalmazásban lévőket az ellenforradalmi hatalomnak teljesen kiszolgáltatták. Szolnok megyében az újra hatalomra került régi és ,,új" urak a körrendeletek és a kormánybiztos főispán 1921. II. 1919. f.i. számú rendelete alapján az igazoló és fegyelmi eljárásokat - még a román megszállás idején — 1919. őszén a megye egy részén elkezdték. A románok kivonulása után az eljárásokat a megye egészére kiterjesztették. A körrendeletekben, a kormánybiztos főispán rendeletében és az 1920. XI. te.-ben biztosított lehetőségekkel fokozottabban éltek. Az igazoló és fegyelmi eljárások részletes tárgyalása előtt a reális kép kialakításához és a megfelelő általánosításhoz néhány alapvető befolyásoló tényezőt figyelembe kell vennünk. Az eljárások és az ezek kapcsán létrejött ügyiratok keletkezésének idejét, körülményeit nem hanyagolhatjuk el. Az időpont a Tanácsköztársaság megdöntését közvetlenül követő időszak. Az igazoló és fegyelmi eljárások 1919. őszén kezdődtek, tömegméretűvé 1920. tavaszán váltak. Az eljárások túlnyomó többségét ekkor lezárták. Néhány eset évekig elhúzódott. A fehérterror egymást követő két hulláma és az ellenforradalmi hatalom végleges, teljes megszilárdulásának hiánya az általános körülményeket jellemezte. A román intervenció segítségével újra hatalomra került régi ,,új" vezetők törekvését a visszaszerzett hatalom megszilárdítására, bosszújukat és a megfélemlítés szándékát, valamint az ebből fakadó Reménységüket" sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Mindezeket ismerve és szem előtt tartva lehet és kell az egyes személyek tevékenységét, a tárgyalásra kerülő társadalmi rétegek általánosított magatartását, megnyilatkozásait értékelnünk. 3 Magyar Törvények. 1920. évi Törvénycikkek, (az összes élo törvények tárgymutatójával) Jegyzetekkel ellátta Térfy Gyula. Budapest, 1921. 38-42. 4 Uo. 196
