Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Zádor Béla: Igazoló és fegyelmi eljárások Szolnok megyében a tanácshatalom megdöntését követő időszakban / 195. o.

Szolnokon és a megyében az igazoló és fegyelmi eljárások elmarasztaló határozatokkal és súlyos következményekkel legnagyobb mértékben a pedagógusokat sújtották. A Tanácsköztársaság idején aktívan tevékenykedők között jogászokat, műszakiakat, orvosokat is találtunk. Az értelmiségi rétegből a Tanácsköztársaság ügye mellett kiállók, azért sokoldalúan munkálkodók, az iránta elkötelezettek között legnagyobb számban pedagógusok voltak, őket a tanácshatalom valamennyi szervezetében tagként, vagy különböző tisztségekben sok településen megtaláltuk. Az agitációs munkában sokoldalú tevékenységgel élenjártak. A bosszú, a büntetés nem maradt el. A már feldolgozott és publikált anyagok, valamint az újonnan feltárt levéltári források is ezt bizonyítják. Szolnok megyében a Közigazgatási Bizottság pedagógusok ügyével foglalkozó fegyelmi választmányának elnöke gróf Almássy Imre földbirtokos volt. A fegyelmi választmány tagjai Lippich István, Berzseny Béla, Bihari István, dr. Kincza István, Komor Arnold voltak. A fegyelmi választmánynak dr. Wiedern Adolf kir. főügyészhelyettes hivatalból, dr. Vadász Károly vármegyei h. főjegyző a választmány jegyzőjeként volt tagja.

5 1920. első napjaiban a Szolnok vármegyei főállamügyész-helyettes az alispántól és a vármegye rendezett tanácsú városainak polgármestereitől jelentést kért. Kérte, hogy hírlapok hiányában jelentsék „... az 1919. évi március 21. napjától augusztus 1. napjáig hatóságuk területén lefolyt tanácsköztársaság megalapítása, fenntartása, avagy visszaállításában szoros kapcsolatban lévő eseményeket velem ismertetni, megemlítvén azt is, hogy az események lefolyásában egyes egyének milyen szerepet játszottak." Az alispán jelentésében már az 1918. október 31-i eseményeket követő balratolódás vezetőinek „a tanügyi férfiakat" jelölte meg. A jelentésben többek között a következőket olvashatjuk: A Nemzeti Tanács megalakulása után „Általában az állapotok lejtőre jutottak és lépésről lépésre a legszélsőségesebb irányzat felé. Ebben az irányban legelsősorban a tanügyi férfiak működtek, akik közül dr. Papp Illés, Deák Ernő, Orosz György és Grünwald László..." nevét említette. Orosz György gimnáziumi tanár annak az öttagú bizottságnak is tagja volt, amely a Tanácsköztársaság létrejöttét követő napokban a hatalmat az alispántól ténylegesen átvette.

7 Ő volt, aki „...a proletárdiktatúra kikiáltását követő napok egyikén..." a szolnoki törvényszék bírósági, ügyészségi személyzetének tagjai előtt ,,... a kommunizmus elveiről nagy beszédet tartott, kijelentette, hogy az államnak törvényes bíróságait és ügyészségeit, illetve ezeknek működését felfüggesztették, a proletár elvek szerint ezután csak az fog illetményt és élelmet kapni, aki dolgozik, produktív munkát végez, aki nem dolgozik, az mindezektől elesik..."

8 A „Szolnoki Munkás" első száma 1919. március 16-án jelent meg. Ebben „Szellemi-munkás társaim!"-hoz írta „... Nincs középosztály. Csak munkanélküli jövedelemből élő munkátlan osztály és SZML Munkásmozgalmi Gyűjtemény Közigazgatási Bizottság iratai (Továbbiakban: Műnk. mozg. Gyűjt. Közig. Biz. ir.) 1883-1921. XI. 120/1920. 6

SZML Műnk. mozg. Gyűjt. Alispáni ir. 3370/1920. 7

Uo. 8 Uo. Budapesti Kir büntetőtörvényszék Márton Ferenc fó'tárgyalási anyagában. 197