Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: A karcagi közbirtokosság szervezetének változása és szerepkörének módosulása a város gazdálkodásában / 129. o.

és 1974-ben 693 kh 727 Hol területét ^ termelőszövetkezeti tulajdonba adta. Ezzel a város gazdálkodásából a karcagi közbirtokosság utolsó nyoma is eltűnt, átadta he­lyét a szocialista mezőgazdaság igényeinek megfelelően szerveződött közös gazdasá­goknak. VI. Összefoglalásként megállapíthatjuk, hogy Karcagon a közbirtokosság — akárcsak a gazdálkodás - a redempciót követő csaknem kétszáz év alatt fejlődésében, szerve­zetében végig megmaradt a redempció által teremtett alapon. A közös használatú földek egészen a XX. század elejéig — az egyéni használat térhódítása, a tanyásodás stb. ellenére — végig összetartó, a zárt település konzerváló erejét jelentették. 68 A köz­igazgatási egységgel, a várossal való egybefonódás a XIX. század közepéig nyilvánvaló, majd a közbirtokosság szervezetének önállósodása egybeesik a közös vagyon (első­sorban a földterület) csökkenésével. A város lakosságának redemptusokra és irredemp­tusokra való oszlása sokáig meghatározta a közbirtokosság tagságát, illetve a kívül­állók csoportját. A lakosság növekedése, differenciálódása, a redemptusok egy részé­nek elszegényedése, másik oldalon pedig a megváltásban részt nem vettek követelései újra és újra kérdésessé tették a közbirtokossági javakból részesíthetők körét. Ezek a kérdések természetesen a közös földek felosztásánál vetődtek fel a legélesebben. Az utolsó felosztást követően a karcagi közbirtokosság — a fennálló jogszabá­lyokkal ellentétben — minden rendelkezési jogát átadta a városi szerveknek. A város és a közbirtokosság viszonya ezután sem rendeződött egyértelműen, így a város és a közbirtokosság sajátos együttélése alakult ki. Mivel a birtokosság olyan vagyonnal (legelővel, erdővel) nem rendelkezett, ami alapján külön társulattá alakulhatott volna, legjelentősebb vagyontárgyai az 1940-es évek elején ténylegesen is városi tulajdonba kerültek. A felszabadulás után a közbirtokossági legelőket a Karcagi Legeltetési Bi­zottság kezelte 1974-ig, a termelőszövetkezeteknek való átadásáig. A karcagi közbir­tokosság, amely csaknem kétszáz évig a helyi gazdasági (és társadalmi) élet jelentős tényezője volt, ezzel végleg átadta helyét a magasabb fokú gazdasági egységnek. fii Karcag Városi Tanács V. B. Birtoknyilvántartások. MAJOR Jenő: Karcag településtörténete és a városkép alakulása. Karcagi várostörténeti tanul­mányok. Szerk.: BELLON Tibor és KAPOSVÁRI Gyula. Karcag, 1974. 143

Next

/
Thumbnails
Contents