Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: A karcagi közbirtokosság szervezetének változása és szerepkörének módosulása a város gazdálkodásában / 129. o.

„1. A közbirtokossági vagyon külön kezeltessék. 2. A közbirtokossági be(l) csatornákat az engedélyokiratnak megfelelően a város fenntartja... 3. A körkemencét a város üzemben tartja, s lehetőleg fejleszti. 4. A lakosságot a város körül lehagyott földek eddigi szokásos használatával nem korlátozza. 5. A szükséges apaállatok beszerzéséről és tartásáról a birtokos jövedelemből gon­doskodik. 6. A fenntartási és kezelési költségek levonása után mutatkozó tiszta jövedelem a birtokos földadójára kivetett pótadó csökkentésére fordíttatik." A határozattervezetre „igennel szavazott 111 birtokos 14.049,93 kulccsal, ... nemmel szavazott 19 birtokos 2.121,69 kulccsal." A közgyűlés tehát egyértelműen a városi kezelés mellett döntött, a vagyon átadása azonban nem ment ilyen egyszerűen. Az ügyet a városi képviselőtestület csak 1907-ben tárgyalta, ekkor járult hozzá a vagyon átvételéhez. A városi javaktól való elkülönített kezelés kikötését csak külön szabályzat megalkotásával látták biztosíthatónak. Mindenesetre az átvétel alkalmával leszögezték: „addig, amíg a vagyon miként való kezelésére nézve szabályzat dolgoz­tatik ki, az átvett vagyont a jelenlegi rendszer szerint kívánja (a város) kezeltetni, azzal a változtatással csupán, hogy az átvétel után a közbirtokosság gazdatanácsának teendőit a városi tanács, a közbirtokossági jegyzői teendőit pedig... (a) közigazgatási jegyző lesz köteles ellátni.' A közbirtokossági vagyon kezeléséről, a vele kapcsolatos ügyvitelről csak 1909­ben készült szabályrendelet, amelyet — kevés módosítással — 1911-ben megújítot­tak. A rendelet intézkedett a (városi) képviselőtestület, a városi tanács, a polgár­mester, a jegyző, a pénztárnok, a téglagyári felügyelő, a mérnök, az állatorvos és a téglagyári üzemvezető jogairól és kötelességeiről. A (városi) képviselőtestület „gyako­rolja mindazokat a jogokat, melyek a birtokosságot megilletek, de teljesíti azokat a kötelességeket is, melyeket ezelőtt a közbirtokosság ősgyűlése végzett". A városi ta­nács az egykori közbirtokossági vezetőtestület jogkörét vette át, míg a városi hiva­talnokok a közbirtokossági alkalmazottak feladatának egy részét. A szabályrendele­tet ugyanabban az évben a vármegyei hatóságok is jóváhagyták. A városnak juttatott vagyont az átadást követően is részben a közbirtokossági személyzet, a közbirtokossági gazda, pénztárnok, könyvelő kezelte. Az időközben megújított, továbbfejlesztett téglagyár is „KB" (közbirtokosság) felirattal készítette tégláit, a közbirtokossági ügyek felügyeletét azonban — az idézett szabályrendelet szerint — a városi képviselőtestület látta el. A városi képviselők a közbirtokosság tag­Megjegyzendő, hogy az 1894: XII. te. 10. és 11. §-ában intézkedtek a közbirtokosságok ügyvi­telével. 49 SZML Kg-i Közbirt. 1907. Karcag r. t. varos képviselőtestületének 1907. apr. 26-an tartott ren­des közgyűlési jegyzőkönyve. 50 Uo. 1909. 1909 - 60 kgy. 3000 - 1909. szabályrendelet a közbirtokossági vagyon kezeléséről. Uo. 1936. 56/1911. sz. Karcag r. t. város szabályrendelete a közbirtokossági vagyon kezeléséről. 138

Next

/
Thumbnails
Contents