Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 1. (Szolnok, 1986)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: A karcagi közbirtokosság szervezetének változása és szerepkörének módosulása a város gazdálkodásában / 129. o.

jaiként, azok nevében és helyett jártak el, hiszen az ősgyűlés összehívása nélkül in­tézkedhettek minden ügyben, még a birtokok vásárlása és elidegenítése kérdésében is. A két világháború közötti időben a téglagyáron kívül a mezőgazdasági ingatla­nok képezték a közbirtokossági vagyon értékesebb részét. Mintegy 100 kh-t házi kezelésben, az ún. közbirtokossági tanyáról" műveltek, míg kb. 19 kh-t haszonbér­letbe adtak. A város körüli szérűskertek (lógerek) és a libalegelők, „csürhejárasok" is a közbirtokossági szervezet, illetve a nevében intézkedő város kezelésében voltak. Még fokozottabban érvényesültek a városi célok a szintén közbirtokosság kezén álló agyaggödrök, szemétlerakó helyek, utak stb. hasznosításában. A laktanyán kívül a városi villanytelep és városi sportpálya céljaira is a közbirtokossági vagyonból hasí­tottak ki területeket. Érdemes áttekinteni, hogy a közbirtokosságnak mennyi természetbeni- és pénz­vagyona volt 1938. december 31-én. 53 I. Vagyon 1. Készpénz 2. Értékpapír 3. Takarékbetét 4. Ingatlanok a) téglagyári b) mezőgazdasági c) közterületek 5. Épületek a) téglagyári b) mezőgazdasági c) apaállattartási d) mérlegelési 6. Felszerelési és berendezési tárgyak a) téglagyári b) mezőgazdasági c) méntelepi d) mérlegelési 7. Árukészlet 8. Termények 9. Állatok 10. Adósságok a) téglagyári b) mezőgazdasági c) apaállattartási Összes vagyon: 2 412,42 Pengő 390­3 000­3 739,50 122 126,82 459 583,90 76 200­6 600­17 400­1 200­7 396­2 501­104­900­31 359,10 11 109,02 4 400­3 872,23 537,26 164— Pengő 754 995,25 Pengő 52 53 Uo. 1938. Karcag közbirtokosság összesített vagyonleltara Uo. 1940. Karcag közbirtokossági vagyon beruházási hozzájárulási ügye. 9 - 10. 139

Next

/
Thumbnails
Contents