Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - BARTHA JÚLIA: Pogányi kegyetlenséggel – egy 18. századi válóper anatómiája
csak nem fél holttá lettem, gondolásra vévén azt, hogy ha mindenéből ki rekeszt, leánnyának lenni meg tagad, e képpen házátul is elűz, mi lesz belőllem. "10 Amint már említettük, a házasságkötéseknél az endogámia volt a jellemző a statisztikai adatok szerint majdnem 100 %-ban. A vegyes házasságok csak a 19. században kezdődtek. A nagykunsági településeknél nemcsak a településen belüli, hanem vallási endogámiáról is szó van, duplán kontroll alatt tartva a házasulandó feleket. Ezért is nagyon érdekes a válás, mert a periratokból az tűnik ki, hogy minden esetben más településről hozott feleséget a férfi, aki később a törvényszék előtt kötött ki a bontóperével. A szokásjog alapján a lányok igyekeztek a közvetlen környezetükből párt választani. A kirívóan rossz természetű, durva emberhez, mivel otthon mindenki ismerte, nem adták hozzá a lányt. Nagyon erős kontrollt jelentett a helyi közösség, amelynek normáiba nem fért bele a kegyetlen verés. (Bár a hűtlenség megtorlásának ezt a módját voltaképpen nem kifogásolta még a törvényszék sem.) Válás A válási kérelmek többségét a törvényszékhez a nők nyújtották be, s az ok a házastárs kegyetlenkedése, a verés, esetleg a hiteszegett asszony a férj „tehetetlensége" miatt visszament a szülői házba. A vizsgált iratok között erre is találunk példát, öt év különélés után minden békítési szándék ellenére a törvényszék is semmisnek nyilvánította a házasságot. Az eddig vizsgált periratok szinte mindegyike két válóokot említ, a kegyetlenkedést és a halálos gyűlöletet. Valószínűleg csak azért ezt a két okot, mert az uralkodó pátensének 55. és 57. cikkelye ezt fogadja el, mintegy a házasság felbontásának feltételeként. Az is kétségtelen, hogy csak nagyon indokolt esetben kerültek a felek a törvényszék elé. A környezet, maga a család is igyekezett a házasfelek perpatvarait elsimítani, békíteni őket. Olykor a papot is bevonták, de ha menthetetlen volt a frigy a törvényszék közreműködésével vetettek neki véget. Minden esetben fogadott prókátor foglalta írásba a felek indítékait. Egy- egy perirat valóságos horror, mert az írástudó prókátor igyekszik megszolgálni a pénzét, keservesen írja le a történetet, olykor hangulatfestő szavakkal kiszínezve, minden jel szerint azért, hogy a pátensben meghatározott 55. és 57. cikkelyben foglaltaknak eleget tegyen. A Jászkun Kerületben 1792-1810-ig 40 válóperes irat keletkezett.11 10 JNSZML Jászkun Kerület Polgári perek Doctor Szulykó János és Vincze Borbála pere 1799. Capsa 16. Fasc. 6. No. 15. 11 Ezúton köszönöm Pozsonyi Zoltán levéltáros kollegámnak, hogy felhívta a témára a figyelmemet. 29
