Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

TANULMÁNYOK - BARTHA JÚLIA: Pogányi kegyetlenséggel – egy 18. századi válóper anatómiája

Alább egy 18. századi válópert szeretnék bemutatni: Azt nem mondhatjuk el, hogy tipikus a történet, hiszen minden ember habitusa más, minden házasság felbontásához más-más okok vezettek, de mégis találunk egy sor olyan mozzanatot, amely illusztrálja a kor joggyakorlatát. Azt is tudnunk kell, hogy amire az uralkodó arra a döntésre határozta el magát, hogy megrefor­málja a házassági jogot, sok-sok olyan házasságnak lett vége, amelyben az egyik fél, rendszerint az asszony eltűnt, vagy elhalálozott... Hovatovább tarthatatlanná vált a helyzet, s az európai joggyakorlat is lényegesen előrehaladottabb volt, mint a mienk. Ez alkalommal is követni kellett az európai példát a házassági jog terén is.12 Tehát a szóban forgó válókereset: „ Helyben lakó Szente Éva kecskeméti és Aleksander Somodi kunszent­miklósi lakos válópere. 1794. Boldog asszony havának 11. napján, Félegyháza városban tartott törvényszéke előtt. Betsületes Szente Varga Eva alperes és So­modi Sándor felperes ellen. "13 A felek már a per benyújtásakor, a kor szokásának megfelelően prókátort fogad­tak. Nemes Fazekas András fogadott prókátor előadja a pogányi kegyetlenséget, amit a férj elkövetett a felesége ellen. A hallatlan kegyetlenség lefestésére hiteles levelet írt és kéri a törvényszéket, hogy igazságot szolgáltasson. A feleség az 55. és az 57. cikkelyben foglaltakat fundálja. A férj nemhogy gyűlölné a feleségét, azt vallja, hogy eszében sincs elválni. Azt ugyan elismeri, hogy megverte a fele­ségét, de mint vallja: „jól tudja, hogy megszolgálta rá az okot." Az elkövetett hibás tettéért eleget szenvedett az emberek előtt. Ő a feleségét igazán szereti, és egyenes szívből kedveli, úgy, hogy a házassági szövetséget soha felbontani nem akarja." A feleség hajthatatlan, válni akar, nem hajlandó a törvényszék által kimondott „békességes együttlakást" elfogadni, mert „ a férje az élete után leselkedett, de még annál is nagyobbat, többet csinált, meg akarta ölni." „ Minthogy több na­pok alatt pogányi kegyetlenséggel kínozván könnyebb lett volna A félnek egy­szerre meghalni, mint kínokat kiállni, s ugyan míg hóhérlotta azután még a halólásból következett és hosszabb ideig tartó fájdalmakat, gyötrelmeket szen­vedni. Sőt azt vallja a feleség, hogy annak a verésnek következményeként az egészsége megrendült." A prókátor hosszasan ecseteli még a az elszenvedett verést és következményeit, egyenesen gyilkosnak nevezi a férfit, aki felesége életére tört, márpedig az ilyennel együtt élni lehetetlen: „Mert itt nem csupán a gyűlöltség és egymástól való idegenség, hanem főképpen a pogányi hóhérolás, az életnek nyilván való 12 MÁTAY Mónika: Törvényszéki játszmák.:Válás Debrecenben 1793-1848. Debrecen, 2006. 13. p. 13 JNSZML Jászkun Kerület Polgári perek. Doctor Szulykó János és Vincze Borbála pere 1799. Capsa 16. Fasc.6. No. 15. 30

Next

/
Thumbnails
Contents