Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok vármegye 1258–1569
név szerint említi a szolnoki vár egy jobbágyát és a vár hadnagyát.82 Sőt még egy 1292. évi oklevél is név szerint említ két szolnoki várjobbágyot. Ami kutatómunkánk egyik legnagyobb hiányossága, hogy a megye e fejlődési stádiumából - 1261 és 1300 között - a Közép-Tisza vidéki részről, semmiféle információval nem rendelkezünk. A nemesi megyéről Nem reform segítségével jött létre, hanem egy szerves fejlődés eredményeképpen - kb. 1220 és 1351 között - 130 év alatt. Az először megjelenő eleme a szolgabíró volt,83 az utolsó pedig a jobbágyok feletti földesúri bíráskodás.84 A fejlődés mintegy 70 évig hallgatólagos volt - párhuzamosan a királyi vármegye bomlásával - hivatalos szentesítése a nemesi önkormányzatú megyéknek az 1291:V.tc-el történt. Az 1298. /VIII.25/ XXXII. tc. ,35. tc. már a nemesi megyék bíráskodási jogkörét is meghatározta. A teljes kibontakozás 1300 körül kezdődött - és az általunk határkőnek állított Mohácson túl is - 1848-ig fennálló megyetípus volt. Melyek voltak a fő jellemzői? A királyi vármegyével szemben decentralizált hatalommal bíró önkormányzati szerv, amely a katonai szervezettel való párhuzamosságát teljesen levetette. A földesúri bíráskodás általános elterjedése előtt, úgy a megye jobbágyainak, mint a köznemességnek, továbbá a megyei birtokos nemességnek az alapvető közigazgatási és bíráskodási szerve. Általában négy járásra voltak felosztva, amelyet egy-egy szolgabíró irányított. Megyeszékhelyről 1514-től lehet beszélni, amikor szilárd építőanyagból megyeházákat kezdtek építeni. Mégis lehet valamiféle közigazgatási központról beszélni, annak alapján, hogy általában hol tartották a megyei közgyűléseket. Ezen hely kiválasztásának két alapvető szempontja volt: a megye minden részétől kb. egyenlő távolságra legyen és a megközelítési lehetőség, valamint a színhely a tartózkodásra a legalkalmasabbnak bizonyuljon.85 Működési szervei: közigazgatási tekintetben a kihelyezett nádori közgyűlés /proclamata congregatio/,86 az általános nemesi közgyűlés, a részleges 82 OL Filmtár 1717. doboz, /Gyulai - Kuun lt. 2. sz. oklevél, 1275. III. 8./ /Gábor hadnagy és Gyele várjobbágy/. 83 A szolgabíró legkorábbi feltűnésével /név nélkül/ 1299. július 31-én találkoztunk ilyen szövegkörnyezetben: „Comes Desew [...] et quattuor Judicibus ac juratis" /OL DL 76.928/. 84 A nemesi szabadságok és kiváltságok összefoglalása, 1351. december 11. 11. decretum. 85 E szempontokat figyelembe véve a közgyűlésnek legalkalmasabb színhelye Sződemeter, az alispáni ítélőszék színhelye pedig Kene volt. 86 A nádori közgyűléseket /proclamata congregatio/ Mátyás király 1486-ban végleg megszüntette, ezzel a vármegyei önkormányzat maradéktalanul megvalósult. 201
