Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok vármegye 1258–1569

nemesi közgyűlés; bíráskodási tekintetben a kihelyezett nádori ítélőszék /proclamata congregatio/, közgyűlési ítélőszék, az alispáni ítélőszék, a fogott bírák intézménye és végül a jobbágyok részére a földesúri ítélőszék.

Funkciói kb. 1520 tájára kristályosodtak ki közigazgatási vonatkozásban. Ezek között ilyen ügyek szerepeltek: befolyás a rendi törvényhozásra országgyűlési követek útján, központi törvények, rendeletek végrehajtása, megyei hatókörű rendelet /statútum/ alkotása, adóbeszedés stb.87

A nemesi vármegyék Magyarországon közvetlenül a király joghatósága alatt álltak, míg az Erdélyi Vajdaság hét nemesi vármegyéje, csak az erdélyi vajdán, a horvát-szlavón nemesi vármegyék pedig csak a horvát-szlavón bánon keresztül.

Területén lehettek királyi /királynői/, királynéi, nádori, országbírói, vajdai és báni adományozhatóságú falubirtokok.88 Típusaik szerint falubirtokokból /possessio/, egytelkes nemesek által lakott falvakból /locus curialis/, szabadok által lakott falvakból /villa/, mezővárosokból /oppidum/, fallal körülvett mezővárosokból /civitas/, valamint szabad királyi városokból álltak össze, pontosan meghatározott megyehatárokkal.

Külső-Szolnok vármegyében a nemesi vármegye keretei - az országos gyakorlatnak megfelelően - nyugatról keletre haladva ütembeli késéssel - a 13. sz. közepén jelennek meg. A nemesi vármegye tisztviselői által kiadott, jelenleg ismert legkorábbi oklevél - az is tartalmi átírással - 1299. július 1-jei keltezéssel tűnik fel, amely egy sármasági ügyről tudósít.89 Ebben az ispán név szerint meg van említve és megtudhatjuk, hogy segítőtársai szolgabírók és esküdtek. Az első olyan ismert oklevél, amelyet ugyancsak Külső-Szolnok vármegye tisztjei adtak ki - de teljes terjedelemben, eredeti szöveggel ránk maradt - 1300. augusztus 1- jén kelt.90 Ebben a négy szolgabíró a Sződemeteren tartott nemesi közgyűlésből egy rágalmazásért kiszabott pénzbírság meg nem fizetéséről tudósít. Ettől az időtől folyamatosan vannak oklevelek, de 1380-ig - lehet, hogy csak a statisztikai véletlennek köszönhetően - csak olyanokkal találkoztunk, amelyeket vagy Sződemeteren, vagy Kénén datáltak.91 A Tisza melletti Szolnok, mint datálási színhely 1380. július 9-én tűnik fel először egy nagyrévi ügyről szóló oklevél87 BÁN Péter /szerk./: Magyar történelmi fogalomtár. II. köt. Bp. 1989. 53-54. p.

88 Mi azonban nem találkoztunk báni adományozással Külső-Szolnok vármegyében.

89 NAGY Imre-NAGY Iván-VÉGHELY Dezső: A zichi és vásonkeői gróf Zichy család idősb ágának okmánytára 1093-1341. Pest, 1871. 371-372. p.

90 FEJÉR György: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis VIII/4. köt. Budae, 1832. 649-650. p.

91 Sződemeteren a legkorábban datált oklevél 1300. augusztus 1-jéről, a Kénén datáltak közül a legkorábbi 1330. október 29-ről maradt ránk.

202