Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)

ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok vármegye 1258–1569

vén Pelő, Laka, más nevén Boztelek /ma Lakitelek/, Nagykáta, más nevén Csekekáta, valamint Barabásszállása, más nevén Mindszent, ill. Barabásháza. Gyenestelek puszta, más nevén Erdösülése puszta esetében ezt eldönteni nem tudtuk, mert okleveles említésükkel csak egyszer találkoztunk.

A településhálózat tekintetében mindent összevetve - 1390-1526 között a nem ismert helyeket is figyelembe véve - létrejött egy olyan fejlődés, amely megőrizve a korábbi aprófalvas-kishatáros jellegét, már mai értelemben is teljes térbeli belakottságról /nem telítettségről/ tanúskodik. Ez felölelt kb. 90 helyileg azonosított, kb. 16 nem azonosított lakóhelyet, valamint 58(!) más megyében lévő zárványt /exklávét/. Ez a szervezet - a természetes amortizációval - fennmaradt az 1527-1542. évi polgárháború kezdetéig. A bomlása azonban már ez idő alatt - tehát még a török hódoltság előtt - megkezdődött.

VI. Külső-Szolnok megye jellegéről a nemesi vármegye korszakában

/1258-1569/

Külső-Szolnok vármegye a Mohács előtti története során - hasonlóan az ország más vármegyéihez - két, jellegében eltérő megyetípus keretében valósította meg fejlődését. Sorrendben először az ún. királyi-, majd ezt követően a nemesi vármegye struktúrája és ideálja határozta meg létezése körülményeit.

197