Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
ADATTÁR - BENEDEK GYULA: Külső-Szolnok vármegye 1258–1569
így az utóbbi 15 %-ot is külső-szolnokinak lehet tekinteni, abból a feltételezésből adódóan, hogy ezekben pontatlanul szerepel a neve.71 V. Külső-Szolnok vármegye a kettéválás utáni korszakban /kb.1380 - 1526/ A XIV. sz. végén - 1390-ben már bizonyos valóságként - óriási változás következett be a megye területi kiterjedésében. Ez abban nyilvánult meg, hogy a kelet-magyarországi rész jelen pillanatban ismeretlen körülmények között, de nyilván királyi rendelettel, Közép-Szolnok néven közigazgatásilag önállósult. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy Külső-Szolnok vármegye ettől az időtől csak a közép-tiszai részt ölelte fel, de jelentősen megszaporodott exklávékkal. Az ikreződéssel kapcsolatban az e kérdéssel foglalkozó történetírók több mozzanatot eltérően világítottak meg, vagy éppenséggel nem tudtak pontosan meghatározni. Szükségesnek látszik ezért ezek közül néhányat tüzetesebben megvizsgálni, annak előre bocsájtásával, hogy már több ismerettel rendelkezünk ugyan a vitatott témákban, de több továbbra is nyitva marad. Jogosan vetődik fel elsőnek az a kérdés, hogy milyen adatok alapján bátorkodunk mi az ikreződés időpontjául olyan határozottan az 1390-dik, illetve az azt közvetlenül megelőző éveket megjelölni? A kérdésre azt kell válaszolnunk, hogy mi sem találtuk meg az idevágó királyi rendeletet. Sőt egyetlen olyan később kelt oklevelet sem találtunk, amely visszakapcsolás-szerüen, áttételesen, akárcsak negyedrangú információval is szolgált volna az időpontot illetően. Más szóval állításunkat direkt módon, maradéktalan hitelességgel nem tudjuk bizonyítani. Amikor azonban tüzetesen megvizsgáltuk azt is, hogy a Közép-Szolnok vármegye elnevezés mikor jelent meg először az oklevelekben és mikor vált folyamatossá jelenléte a magyar történelemben, akkor sorozatban jutottunk olyan adatokhoz, amelyek - más történetíróktól eltérően - megerősítettek bennünket az 1390-dik évi, vagy azt alig megelőző időpontban. Mi ugyanis 1390. február 20-i keltezéssel találkoztunk az első olyan oklevéllel, amely egy korábban külső-szolnokinak nevezett helyet - jelesen Kővár várát - Közép-Szolnok vármegyében lévőnek tüntette fel.7 Ezt követően sorozatban - szinte évente - található olyan oklevél, amely Közép-Szolnok vármegye létéről tanúskodik, volt külső-szolnoki településekkel a határain belül. 1396-ban egy oklevél az ispánját 71 Nem találtunk példát arra, hogy a két földrajzilag különálló rész - a Közép-Tisza vidéki és a kelet-magyarországi - külön-külön tartott volna vármegyei közgyűléseket. 72 FEJÉR György: Codex diplomaticus Hungáriáé exlesiasticus ac civilis. X/8. köt. 1382-1437. Buda, 1843. 306-308. p. 192
