Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - TÓTH PÉTER: Topográfiai és birtoktörténeti adatok Jászberény és környéke XIII–XV. századi település-történetéhez
re kapta meg ezt a két birtokot összes haszonvételeikkel együtt, évi 2 budai márka összegért és azzal a feltétellel, hogy népeket telepítsen reájuk. A pilisi ispán, mint a jászok bírája, az elnéptelenedett Iva és Hacak betelepítése, amely két possessio később azonos Jászberénynek a Zagyvától délre eső részével: mindez együtt egy rendkívül kézenfekvő következtetés levonására ad alkalmat. Ezt Kristó Gyula habozás nélkül meg is tette,17 bár Selmeczi László figyelmezteti, hogy a telepítés szándéka még nem azonos magával a telepítés tényével.18 Kerekudvar - Tyúkod és Apáti, Bény, Barasó Nemcsak a Zagyvától délre, hanem az északra fekvő területtel kapcsolatban is rendelkezünk olyan határjárással, amely eligazít a XIV. századi topográfiai viszonyok között. Amikor ugyanis 1331-ben István királyi jegyző adományba kapta a Zagyva folyó mellett fekvő Kerekudvart vagy másképpen Tyu- kodot, akkor a birtok határjárását is elvégezték. Eszerint Kerekudvar határa nyu gáton kezdődik, ahol két határjel közül az egyik a váci káptalan Szentgyörgy nevü birtokáé, a másik Kerekudvaré. Innét a határ északnak tart Papmonostora birtokig, ahol ugyancsak két határjel van, az egyik Papmonostoráé, a másik Kerekudvaré. Itt a határ kelet felé fordul Bénye birtok mentén, s ugyancsak két határjelet érint, amelyek közül az egyik Bényéhez, a másik Kerekudvarhoz tartozik. Aztán délnek fordul a határ Barasó birtok táján és két határjelhez érkezik, közülük az egyik Kerekudvaré, a másik Barasóé. Bence fia Benedek fia Pál (akinek a nevével fentebb, Iva és Hacak birtoktörténetét tárgyalva már találkoztunk) azonban, aki Barasó birtokosa volt, a határjárás után - mivel azon nem tudott részt venni de még az oklevél kiadása előtt személyesen megjelent a káptalan előtt és elmondta, hogy az ő birtoka nem határos közvetlenül Kerekudvarral, hanem a két birtok között a szekszárdi apátság birtoka fekszik, amelynek Apáti a neve; a káptalan ezt a vallást is bevette az oklevelének szövegébe.19 E szerint a leírás szerint a XIV. század közepén Kerekudvar határa kis mértékben ugyan, de eltért attól, amely az újkorra rögzült. A fő eltérés, hogy észak felé egészen Monostor határáig terjedt, tehát a település nagyobb volt. Az is szembetűnő, hogy a Kerekudvarral akkor szomszédos, ma már nem létező három település: Bénye, Apáti és Barasó közül az utóbbi kettőnek az eddigi lo17 KRISTÓ Gy. 2003. 237. és 242. p. 18 SELMECZI L. 2005. 32-33. p. 19 Magyar Országos Levéltár, DL 2508. sz. 15
