Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Forradalom után… A hatalmi restauráció jellegzetességei Szolnok megyében (1956–1958)
Az alábbiakban a Szolnok megyében végbement megtorlás és politikai restauráció folyamatának főbb jellegzetességeit kívánjuk ismertetni, az események részletes leírására azonban terjedelmi okból nem törekedtünk. Az 1956. november 4-i szovjet katonai beavatkozás a helyi hatalmi viszonyokban általában nem jelentett azonnali és teljes visszarendeződést. A forradalmi tanácsok sok községben tovább működtek, a városokban a forradalmi vezetők bekerültek az újjáalakuló tanácsi végrehajtó bizottságokba. Az MSZMP és a karhatalom szervezése megkezdődött ugyan, de november végéig kirívóan erőszakos és brutális fellépésre még nem került sor. November 5-én Kádár János a szolnoki József Attila úti laktanyában magához vitette Dancsi Józsefet, a megyei forradalmi munkástanács elnökét és Kablay Lajost, a szolnoki helyőrség parancsnokát. Mindkettőjüket barátságosan fogadta és támogatásukat kérte a kibontakozáshoz.3 1957 tavaszán Dancsit és Kablayt is letartóztatták, majd a bíróság elítélte őket. Ekkor azonban még csak alig néhány személyt vettek őrizetbe és 2-3 napi fogva tartás után, őket is szabadon engedték. A foglyok kiszabadulásához a Járműjavító munkástanácsának sztrájkfelhívása és a szolnoki értelmiségiek közbelépése is hozzájárult, de a megyei pártvezetés sem értett egyet a letartóztatásokkal.'1 A Szolnok megyében letartóztatottak egy részét november 9-e körül Ungvárra vitték, de a hónap második felében, legkésőbb december elején szabadon engedték őket. A Kárpátaljára szállított foglyok közé tartozott dr. Sebők András szolnoki főorvos, két munkás a bútorgyárból, dr. Fazekas Zoltán a szolnoki közlekedésmérnöki egyetemi kar tanulmányi osztályának vezetője, továbbá dr. Altordai Sándor, a jászberényi nemzetőrség parancsnoka és több más jászberényi lakos. Ez utóbbiakat Jászberényben, a november 4-i tűzharc után fogták el a szovjetek.5 Noha a megyében november 4-ig halálos áldozatot követelő atrocitásra, sőt igazán súlyos bántalmazásra sem került sor, rendkívül bonyolult politikai helyzet alakult ki. Ugyanis a pártvezetés igyekezett a tömegmozgalom élére állni, a megyei pártbizottság a Szolnoki Szigligeti Színház köré tömörült értelmiségiek javaslatára, maga kezdeményezte a forradalmi tanácsok megalakulását. Október utolsó napjaiban, még az MSZMP megalakulása előtt Szolnokon, Karcagon és néhány más településen újból létrehozták a Magyar Kommunista Pártot, hogy ezzel fejezzék ki lemondásukat az egypárti hatalomról. A visszarendeződés azonban, bizonyára a Kádár János köré tömörült politikai központ itt tartózkodásának hatására, igen hamar megkezdődött. 3 Vasárnap, 1991. október 12. o.; HL XI. 22. a. B. 716/1957. 4 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (továbbiakban: JNSZML XXXV. 61. fond. 1. fondcsoport. 1956. 10. őrzési egység) 5 Fazekas-interjú. 1956-os Intézet OH A 282. - JNSZML XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 31. ő.e. 127
