Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - CSEH GÉZA: Forradalom után… A hatalmi restauráció jellegzetességei Szolnok megyében (1956–1958)
Kálmán István, a megyei pártbizottság6 első titkára már november 5-én közölte a megyei forradalmi munkástanács tagjaival, hogy a pártbizottság a régi államigazgatási szervek helyreállításáról és a forradalmi bizottságok működésének megszüntetéséről hozott határozatot. Ezzel maga kezdte meg a forradalmi tanácsok felszámolását, noha megalakításukban, különösen a Szolnok Megyei Forradalmi Munkástanács megszervezésében személyesen is vezető szerepet játszott. A felszólításnak eleget téve, a megyei munkástanács tagjai ellenállás nélkül beszüntették a testület működését. Dancsi Józsefet, a munkástanács elnökét azonban négy nappal később, november 9-én a megyei pártbizottság hozzájárulásával ideiglenes hatállyal a Szolnoki Városi Tanács végrehajtó bizottsága elnöki tisztségével bízták meg. Dancsit csupán 1957. január 31-én mozdították el tisztségéből. Kálmán István és a szolnoki pártvezetőség november 4-én, akárcsak korábban, október 26-án, ismét 180 fokos fordulatot hajtott végre és már a forradalmi tanácsok működésének korlátozására vonatkozó kormányhatározat megjelenése előtt megkezdte a forradalmi szervek felszámolását.7 A Szolnok Megyei Tanács végrehajtó bizottsága november 7-én rendkívüli ülésen jelentette ki, hogy Kádár János Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányának programjával mindenben egyetért és teljes mértékben támogatja annak megvalósítását. Ám a Munkás-Paraszt Forradalmi Intéző Bizottságnak átkeresztelt megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai közé beválasztották Kablay Lajos helyőrségparancsnokot, Kurucz Józsefet, a munkástanács iparügyi biztosát, Hegedűs Lajos közellátási, Vedrődi Gusztáv mezőgazdasági biztost, továbbá Mondok József és Németh Béla közlekedési biztosokat is, akik egyébként október 23-a előtt is tagjai voltak a megyei tanácsnak. Juhász Imréné megyei tanácselnököt és Zsemlye Ferenc tanácselnök helyettest, akiket az október 26-i népgyűlésen mondattak le, nem vették vissza állásukba. A döntést Juhászné és Zsemlye esetében heves vita előzte meg. Végül Kuti Györgynek, az intéző bizottság elnökségi tagjának javaslatát szavazták meg és elutasító határozatot hoztak a Rákosi-rendszer két csúcs funkcionáriusának visszahelyezése ügyében. A többi tanácsi vezető és a velük együtt elbocsájtott néhány beosztott tisztviselő részére november 3-án kézbesített felmondólevelét hatálytalanították, s így ismét elfoglalhatták helyüket a megyei közigazgatásban. A megyei tanács forradalmi intéző bizottságának ideiglenes vezetésével Tóth Imre elnök-helyettest bízták meg.8 1956. november 4. után a megyei pártbizottság neve átmenetileg MSZMP Szolnok Megyei Elnöksége, a párt végrehajtó bizottságának elnevezése MSZMP Szolnok Megyei /Ideiglenes/ Intéző Bizottsága névre változott. Állítólag Kálmán István is felajánlotta lemondását a megyei pártbizottság éléről, ám a munkatársai ezt nem fogadták el, és bizalmat szavazva neki, az MSZMP Szolnok Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságának elnökévé választották. JNSZML XXIII. 2. Szolnok Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának jegyzőkönyve 1956/155. 128
