Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 23. (Szolnok, 2008)
TANULMÁNYOK - VADÁSZ ISTVÁN: Abádszalók burgonyatermesztése
A természeti és gazdálkodási feltételek Abádszalók (vagy Tiszaabád és Tiszaszalók) határában nyilvánvalóan kedveztek a burgonya elterjedésének. A homokbuckás felszínek legmagasabb pontjain, a homokablakok közvetlen környezetében a humuszos homoktalajok vagy a buckaközi szélbarázdák homokos löszén, löszös homokján képződött alföldi mészlepedékes csernozjom és a réti csernozjom talajon főleg az abádi határ délkeleti-déli, Tomaj-puszta felé eső részén, különösen jól termett a burgonya. De a település elaprózott birtokszerkezete is közrejátszhatott a folyamatban. Itt kell megjegyeznünk, hogy 1935-ben 1674 gazdaság foglalta el a település közel 20.000 kat. holdas határát, s a gazdaságok között 1298 db olyan földterület volt, amelyik mindössze 1-5 kat. hold közötti kiterjedésű volt. Azaz a kisbirtokszerkezet talán eleve feszítő erő lehetett egy munkaigényesebb növénykultúra meghonosításában, bár ennek pontos ok-okozati feltárása még további elemzéseket igényelne. A burgonya kisüzemi termesztésének menete Abádszalókon az 1910-es évektől több kisgazdaság, így többek között a Kakó család is foglalkozott burgonyával. Az egyik ma élő családtag elbeszélése alapján tudtuk valamelyest felidézni a kisüzemi termesztés folyamatát, így igen alapos képet alkothatunk az 1920-as évektől az 1960-as évekig jellemző burgonyatermesztésről. Kakó Pál'2 elmondta, hogy nagyapja - aki szintén Kakó Pál volt és 1885-ben született - megfigyelte, hogy az a jó krumpli, amelyiknek 2 szára, 2 vastag, erős szára van. Amelyiknek sok volt, az nem volt jó, mivel fejlődéskor a növény „a szárára dolgozott". A kétszáras krumplit nyáron, az éréskor felhúzta és eltette azokat a gumókat, amelyiken 2-3 jó, egészségesnek tűnő csíra ígérkezett. A következő évi vetés előkészítéséhez tartozott, hogy tél végén, már februárban a krumplit melegebb helyre, istállóba, szobába kellett bevinni, csíráztatni (azaz hajtatni). A fontos az volt, hogy ne vékony csírája, hajtása legyen, hanem erős, 1-2 cm-es, és csak 2-3 szem legyen rajta. Legjobb az volt, ha lapos ládában csíráztatták, egy-egy ládában 2-3 sor legyen egymáson és ne törjön a krumpli. Ha azt akarták, hogy korai legyen, akkor február végén-március elején, legkésőbb március 20-ig ültetni kellett. Fontos volt előtte a talaj előkészítése: az őszi szántás és az istállótrágyázás hozzátartozott a jó előkészítéshez. Jól meg kellett trágyával szórni a földet. Különösen Abád határában volt sok helyen homokos-löszös talaj. Ez kevésbé kötött, gyorsabban felmelegedő, egyben jól szellőző talaj volt, amely ezért különösen kedvezett a burgonyának. Az adatközlő elmondása szerint, ilyen 12 Kakó Pál 75 éves, Abádszalók, Kossuth utca 4. (született 1932, Abádszalók). Apja, Kakó Pál (1905-1978) és nagyapja, Kakó Pál (1885 1962) is foglalkozott áruburgonya termesztéssel. Kakó Pál szóbeli közlését levéltári forrásokkal is igyekeztünk kiegészíteni. Különösen az 1940-es évek közepétől az 1950-es évek közepéig találtunk a burgonya kisüzemi termesztésével kapcsolatban értékes adalékokat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei levéltárban. 114
