MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1956. március 23. - 1956. augusztus 3.
1956-03-23
pártunk érdekében, a nemzetközi munkásmozgalom érdekében nagyon fontos t-mulságot kell levonni. Van aki azt mondja - itt a szünetben is az elvtársak közül -, hogy tul éles volt a hang. Talán nem kellett volna ennyire nyil-tan, leplezetlenül, mezítelenül bemutatni a kérdéseket. Én azt mondom, elvtársak, hogy a párt Központi Vezetősége helyesen tette, amikor nyíltan és őszintén ad információt, tájékoztatót ezekben a kérdésekben. A Központi Vezetőség teljesen helyesen teszi, ha bizlk a mi párták tiváiakban, ópit a pártaktivára és lehetőséget ad a pártaktivának arra, hogy magában tisztázza a kérdéseket és utána segítsen a párt tagjaiban tisztázni a felmerült problémákat. Ehhez pedig .nyilt ós őszinte beszéd- kell. Ha mi adagonként vagy nagyon szavakba burkolva adnánk tájékoztatót, az megnehezítené azt, hogy megértsük a kérdéseket és helyes következtetéseket vonjunk le. Felmerül olyan kór- . dós is, miért most kerül ez felszínre és hol voltak a mostani vezetők korábban? Miért nem akkor tefték szóvá ezeket a hibákat? Elvtársak,,a tájékoztatóból részben látható, hogy ezeknek a hibáknak a feltárása nem egyszerű kérdés volt, nemcsak azért, mért Sztálin vezetése alatt - különösen életének utolsó éveiben - a Központi Vezetőség ós a Politikai Bizottság tagj t ai á Vezetésből meglehetősen ki voltak kapcsolva, á legfontosabb' kérdésekben Sztálin döntött, A Politikai Bizottság tagjainak nem volt betekintésük egy-egy olyan ügybe, mint pl. a háború után az a leningrádi ügy, amikor a leningrádi pártszervezetek fontos vezető funkcionáriusait tartóztatták le, olyan pártvezetőket, akik Leningrádból szármztak, mint pl. Voznyiszenszkij. Ezért a Politikai Bizottság tagjai maguk is elhitték, hogy azok a szervek, amelyek foglalkoznak a kérdéssel - és Sztálin, aki végal döntött az ügyben - alaposan megnézték. A politikai bizottsági ülések nem voltak rendszeresen, pl. a háború alatt hosszú hónapok elteltek, hogy nem voltak PB, KB ülések. 13 évig nem volt pártkongresszus A ós Így a kollektív ve ©tő szerveknek, a központi Vezetőségnek* a m Politikai Bizottságnak nem volt kellő áttekintése, nem tudott 1 belenézni a különböző kérdésekbe, és ez a fő oka annak, hogy nem * tudták felvetni a hibákat. Másrészt persze az is hozzájárult ehhez, hogy aki próbálta birálni - mint pl* Voznyiszenszkij -, azzal szemben Sztálin nagyon kegyetlenül lépett fel. Jz is megnehezítette a dolgot. De a kollektív vezetés, a személyi kultusz kérdése nem most merült fel, hanem 1953-ban, Sztálin halála után mindjárt felvetették és kezdték vizsgálni a kérdéseket, mire vezetett. Bizonyos idő kellett ahhoz, inig megvizsgálták, milyen hatása, következményei voltak ennek az egyszemélyi vezetésnek. A legfontosabb, elvtársak, hogy mi a megfelelő tanulságokat vonjuk le. A legfőbb tanulság az, hogy a kollektív vezetés a pártélet legfőbb elve, ezért ugy kell ezt őriznünk, mint a szemünk világát. Az a legfőbb tanulság, hogy a kollektív vezetés megsértése súlyos visszaélések lehetőségét adja meg és súlyos károkkal jár. Milyen károkkal jár a kollektív vezetés megsértése? Mindenekelőtt azzal, hogy nem érvényesül a kollektiv tapasztalat. Ha egyszemélyü a vezetés és egyszemélyüek a döntések és legyen bármilyen okos ember valaki - Sztálin nem volt képzetlen marxista, okos ember, jó szervező volt. - egy ember az egy ember. Egy ember Ítélete, áttekintő képessége, tapasztalata szük a kollektíváéhoz képest. Ha egy vezetőszerv nemcsak 9-11 ember tapasztalatait halmozza fel ós érvényesíti, hanem a kollektiv vezetés elve a pártban, fentről, a Központi Vezetőségtől le egészen*az alapszervezetekig érvényesül, akkor, elvtársak, a vezető szervek százezrek
