MDP Szolnok Megyei Pártbizottság által tartott különféle tanácskozások jegyzőkönyvei 1951. február 3. - 1953. december 29.

1951-05-23 - 1. Szóbeli beszámoló a pártszervezetek politikai, szervezeti tevékenységének tapasztalatairól és a további feladatokról

készítették elé, nem egy helyen tulzett optimista hangén, s nem egy helyen tulzett peszimista méásn láttak hszzá a kérdés megeldásáhsz. Az eddigi eredményeink alapján elvtársak egyetlen járásunkban, de egyetlen községünkben minős meg a biztss garancia arra, hegy a Titkárság határozatát a jelenlegi munkánk alapján végrehajtjuk, ugy hegy a tavalyi falusi jegyzők számát a duplájára emeljük, A ^egyebizettság munkatervébe a Titkárság határozata alpján minden járási és minden városi pártbizottságunk és pártszervezetünk számára meghatároztuk azt a konkrét feladatot, hogy a tavalyi falusi jegyzők számát az idén duplájára kell emelni. Iz elvtársak eddig osak jelsző maradt. A tényleges számok és a tényleges eredmények azt mutatják, hogy a falusi jegyzés, a tsz. jegyzés területén nincsennek meg a kivánt eredmények, •ét mondhatnánk, hogy a mostani napokban, a szombati nap folyamán már bizonyos a munkában megtorpanás mutatkozik és a leállás következtében a szombati járási, városi bizottsági jelentésekben igen sok a peszimlsta hang, 3 olyan jelező, hogy gyenge, rossz a dolgoző parasztok hangulata,a termelőszövetkezetekben nem akarnak jegyezni, visszaesés van a politikai munkában. Mi ez ha nem peszimizmus, a nehézségek megkerülése. A helyzet az, hogy a JB.VB. pártszervezeteink a helyett, hogy helyesen elemeznék a helyzetet és megtalálnák a módját annak a kezdeményezéseknek, amiknek a segítségével a nehézségeket le tudnánk küzdeni• Ennek alapján vált szükségessé, hogy ma összehívjuk instruktorainkat, párttitkárainkat, hegy megbeszéljük velük a legfontosabb teendőket, amikat a hátralévő napokban végre kell hajtani. Az elvtársak beleegyezésével in«ézked|ünk, hogy a járási, városi Pártbizottságok a járásba, városba rendkívüli titkári értekezletet tartsanak, ahol hivják meg az alapszervezetek titkárait, a községi titkárokat, a járási instruktorokat, a tömegszervezetek vezetőit, a tanácselnököt, s az itt elhangzott értekezlet alapján, beszéljék meg azonnal a konkrét intézkedéseket, amelyeknek a segítségével meg kell javítani a dolgoző parasztok és termelőszövetkezeti tagok jegyzéseit* Vessük fel néhány mondatban, hogy a békekölcsön jegyzés eddigi gyenge eredményeinek ml az oka* Talán megyénk dolgozó parasztjai és iagx tsz, tagjainak politikai öntudata, haza iránti szeretete elmaradottabb mint Báos, Szabolcs, vagy Zala megyének a dolgozóié. Vagy a mi párttagjaink, vezetőink nem olyan jó kommunisták, mint az emiitett megye vezetőiké? Világos, hogy erre a kérdésre nemmel felehetünk. Mi a lemaradás oka? Az eddigi tapasztalatok és eredmények alapján világosan mondhatjuk, hogy a politikai munka és a szervezési munka gyengesége az oka a lemaradásunknak. Nem megfelelő pártbizottságaink és pártszervezeteink vezetésének politikai színvonala. A hiba az irányító munkában, a szervezésben, a kezdeményezések hiáyában van. Az, hogy a legtöbb területen nincs meg a felelős gazda, hiányzik az a szervezett erő és szervezett intézkedés, az az ellenőrzés, amelynek segítségével gyorsan fel tudnánk tárni a hibák okait és megtudnánk tenni a szükséges intézkedéseket. Pártbizottságaink és pártszervezeteink általábanéve á tájékozatlanok, nem ismerik a tényleges helyzetet. Ugy kell sokszor harapófogóval kihúzni az elvtársaktól egy-egy konkrét adatot, számot, átlalános tanácstalanság, bizonytalanság, tájékozatlanság. Igen sok esetben tapasztalható epertunizmus, lazaság, s pártszerütlenség, miután megkapjuk a Központi Vezetőség szempontjait a s

zervezó Bizottság mellett működő ejerativ bizottság szempontjait közöljük a járási, városi bizottságokkal, s az elvtársak nem hajtsák végre^ mint pl. Mezőtúri Pártbizottság. Amikor pl, leküldtük a szempontokat a ezőturi Pártbizottság könnyelműen, lazán, pártszerütlenül látott ezeknek a feladatoknak a végrehajtásához. Be nézzük meg, hegy a legfontosabb kérdések hogyan vannak végrehajtva.