MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1954. június 28. - 1954. augusztus 16.
1954-08-02 - 1. Jelentés a mezőgazdasági termelőszövetkezeti fejlesztés agitációjának tartalmi és módszerbeni kérdéseiről. Melléklet: jelentés; jelentés - 2. Jelentés a mezőgazdasági terelőszövetkezetek patronálásának helyzetéről. Melléklet: jelentés - 3. Szóbeli előterjesztés a járási és városi választókerületek számának megállapítására - 4. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 5. Szóbeli javaslat kitüntetésre - 6. Szóbeli javaslat pártszervezet megalakulásának engedélyezésére
bevinni a tsz-ekbe, akik jelenleg egyónileg dolgoznak. A népnevelőket agitációs érvekkel fel kell szerelni, hogy mi a különbség az egyéni gazdálkodás és a tsz között. Erre nincs megfelelő agitációs érv. Megfeledkezünk arról, hogy 1945 óta jelentős változás történt az egyéni gazdaságokban is. Másik javaslatom az , hogy használjuk fel a már meglévő agitációs anyagokat, amelyeket éveken keresztül összegyűjtöttünk, mert véleményem szerint ezek igen sok jó érveket tartalmaznak. Itt fel lehet használni á "Turkeve" cimü könyvet, amely hibája ellenére sok jó érveket tartalmaz, amit a. fejlesztésnél eredményesen tudunk felhasználni. Nádas elvtárs 1 A jelentést én is pozitivnak találom. Szükségesnek tal álom megemlíteni, hogy a jelentés csak kimondottan a fejlesztési agitációval foglalkozik . ^ekem az a véleményem, hog,, a többi tsz-ekben is nevelő munkára van szükség. Nagyobb tsa-ekben vannak agitációs érvek kidolgozva. Gondolom, hogy a népnevelők tevékenységét, munkáját helytelen lenne leszükiteni 15-2o főre, hogy csak ezekkel fogunk agitációs munkát végezni. Éhnél több kell. A fejlesztésnél két vonalon kel 1 vinni a munkát, egyrészt az egyénileg dolgozó parasztok felé, másrészt azok között, akik jelenleg bent dolgoznak ugyan a tsz-ben, de ellenállást tanúsitanak az ujabb tagok felvételénél. Másik kérdés az, hogy talán jobban kellene támaszkodni az agitáció tartalmi kóredósónól a tsz alapszabályára. Az alapszabályban igen fontos kérdések vannak felvetve. Egyik ilyen kérdés, hogy mi marad azoknak, akik a tsz-be bejönnek, pl. sertés, szarvasmarfaállomány stb. Beszélnünk kell erről azért, hogy érezzék:a gazdaság mellett a háztáji gazdasághál is van lehetőség jövedelemre. Foglalkoznunk kell még a tsz vezetés demokráciájával. Meg kell magyarázni, lehetőség van pl. arra, hogy középparasztok vegyenek részt a vezetésben. Ilyen problémákról kell tehát beszélnünk, amikor közgyűlést tartunk. Még egy utolsó probléma, amit fel szeretnék vetni, az, hogy a jelentés utolsó pontjában eléggé össze vannak süritve a feladatoka mezőgazdasági munkára. A fejlesztés mellett nem szabad elhanyagolni az őszi betakaritás, valamint a vetési munkálatokra való mozgósítást. Ezt azért emlitem meg, mert az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyitják, hogy a fejlesztés folyamán igen elhanyagoltuk ezekt a kérdéseket. Juhászné elvtársnő: Az agitációs tervezet jó. Hiányolom azonban, hogy a tsz fejlesztési agitációban a tanácsok feladatát nem szabták meg. Pedig a tanácsokra igen komoly feladat hárul ebben a kérdésben. Pl. különböző eredmények összegyűjtése, stb, imiellett a tanácsvezetők bevonása az agitációba. Helyes lenne tsz látogatásokat szervezni az egyénileg dolgozó parsztok köréből. Meg kellene hogy emlitsem még a földjáradék kérédósét, ami igen foglalkoztatja különösen a közópparasztságot, hogy mi lesz a földekkel ha belépnek a tsz-be. Ez felvetődik minden fejlesztésnél, éppen ezért feltótlenül tisztáznunk kell ezt az agitációban. ./.
