MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1954. március 1. - 1954. április 12.

1954-04-12 - 1. A Szolnok Járási Pártbizottság jelentése az újjáválasztott pártvezetőségek munkájáról. Melléklet: jelentés - 2. Jelentés az állattenyésztés helyzetéről és további feladatairól. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 3. Fegyelmi ügyek megtárgyalása. Melléklet: előterjesztés - 4. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 5. Tájékoztató a március havi párttaggyűlésekről

ugró eredmény az előbbi évekhez viszonyítva. Eddig 42-re kötöttünk és most már 2oo-ra kell a szerződést megkötni. Jelenleg 6,ooo db, tehén áll törszkönyvezés alatt. Nagyon sok hibával találkozunk az apaállatok jártatása terén is. Karcagon megcsinálják azt, hogy ezt rendszeresen elvégzik ás konoly eredményeket érnek el, és igen nagy jelentősége van, Nagyjelentőságe van azért is, aert bebizonyosodott, hogy sötét istállóba tartott jószág nem fog üzekedni. Most vizsgálat alatt tartják még ezt a dolgot, de "bizonyos, hogy a látási idegrendszerrel hozzák kapcsolatban, hogy a fény hiánya üzekedési képtelenséget veti fel. Javaslom, hogy az apaállat jártatása mellett meg kell valósitani a legelő mellett egy bikalegelőt, Rendkivül nagy a jelentősége, hogy a bikák a csorda mellett legyenek, mert vannak rejtve üzekedo tehenek, amit a gazda, sem vesz észre és ha a csordába bent van, akkor bikának a látása, vagy a hangja és megjelenése következtében a rejtett üzekedés megszűnik. Ezt célravezetőnek tartom, hogy bevezessük. Ha a tenyészkedvet vesszük figyelembe 1954-ben fogjuk pótolni a lemaradást. A Rónyai elvtárs említette a premizálás kérdését. Nagyon jól csináltuk meg a Jászapáti Velemi Tsz.-nél, aminek eredménye is lett. A teheneket külön premizálásra osztottuk be. Az eredményt elérőket premizálásba részesítettük és rövid 2 hónap alatt 67 %-kal emelkedett a tejtermelés. Ezen a vonalon lépéseket tettünk. M r a c s k ó elvtárs; Hajdú elvtárs az állami gazdaságokról beszámolt. A Nagykunsági Állami Gazdaság tervteljesitése kb. azonos. Pontos kérdést szeretnék javasolni, amely az állami gazdaságok vonalán . a 66 ez, miniszteri utasításban 1952 novemberében jelent meg, amely elválasztotta az állattenyésztést, a növénytermeléstől; A gyakorlati életben azóta érezzük ennek a rendeletnek a rossz kihatását. Nem Lehet egy állami gazdaságon belül kettős életet folytatni és a kettős élet az állattenyésztés rovására ment. Az állattenyésztés elválaszthatatlan a növénytermeléstől. Januárban a minisztérium felé tettünk is javaslatot, hogy ahol nagyobb állami gazdaságok vannak,^üzemegységre osszák a gazdaságot és ott legyen egy üzemegység vezető, aki állattenyésztő és növénytermelő is, Ő vezesse mind a két termelési ágat és lehet beosztani mellé egy segéd növénytermelési agronómust és egy állattenyésztési zoótechnikust, amely biztos alapot ad orra, hogy a vezetőnek egyforma érdeke az állattenyésztés és a növénytermelés is. Állami gazdaságok területén a mult évben tapasztaltuk azt a rossz megoyiIvánulást, hogy az állattenyésztők részéről és a növénytermesztők is ugyan ugy vágtak vissza - minket nem érdekel az állattenyésztés. Ezek voltak azok a rossz kihatású dolgok, amelyek most a számokban mutatkoznak meg. Az állattenyésztésben a trágyát - amely fontos része a növénytermelésnek - ugy kezelték, amely gazdátlan és az állattenyész^ tésnek termelt takarmánnyal a növénytermesztők nem törődtek. Sok esetben harmad osztályú takarmányt biztosítottak az állatok számára. Mi javaslatba megettük a minisztérium felé, reméljük, hogy talajra fog találni és eredményes lesz az állami gazdaságnak ez a módszere. A termelőszövetkezeteknél is állítsuk meg a kettóség kialakítását; állattenyésztés ós növénytermelés. A másik kérdés, amellyel foglalkozni szeretnék, a takarmány biztosítása. Emlékszem annak idején, amikor cseléd volta!?:, rengeteg siló tengerit vetettünk és meg kell állapítani, hogy az állami gazdaságoknál és a termelőszövetkezeteknél nem adnak lehetőséget arra, - tervet nem kapunk - hogy siló tengerit vessünk.