MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1954. március 1. - 1954. április 12.
1954-04-12 - 1. A Szolnok Járási Pártbizottság jelentése az újjáválasztott pártvezetőségek munkájáról. Melléklet: jelentés - 2. Jelentés az állattenyésztés helyzetéről és további feladatairól. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 3. Fegyelmi ügyek megtárgyalása. Melléklet: előterjesztés - 4. Szóbeli előterjesztés káderügyekben - 5. Tájékoztató a március havi párttaggyűlésekről
A széna betakaritás kérdése 0 0 vas-latot tettünk n minisztertanács / küldöttjének, hagy a széna bet karit ás idején is pU raint aratásnál; cséplósnél is a aunkaidőt aegh sszabibják, itt is hoss.zapitsufc aeg az állami gazdaságokban a dolgozók 10 óráhosszát dolgozzanak, mert ilyenkor is igen nagy szükség van r , mert igy szénát takarítunk be, de ha 6 órákkor amikor már kisüt a nap, akkor kezdjük meg a széna gyűjtést, a levele a lucernának, lóherének lehull. Ilyen értelemben vetnén^fel a minőségi széna kérdését* A mult rendszerben éjjel voltunk a szénát gyűjteni és igy tudtunk minősé-gi szénát betakarítani* Ezt a módszert a termelőszövetkezetek területére is érdemes'átvinni. Szükséges azonban, hogy az állami gazdaság igazgatója azt az órát, . amelyet letöltött korai, vagy éjszakai munkával, pihenőben megfelelően biztositsa. Ez egyik alapfeltétele volna a minőségi széna, a minőségi takarmányok betakarításának. Ennél a kérdésnél az a javaslatom volna, hogy az éjjeli munkát megfelelően, magasabb bérezésbe biztosítsák a dolgozók részére* A tenyésztői munkáról az elvtárs il: részletesen beszéltek, A mi állami gazdaságunkban hogyan folyik a tenyésztési munka, A mult esztendőben ertünk el komoly eredményeket mind anya- és apaállat tekintetében, és annak szaporulatáról törzskönyvezés folyiko A nem megfelelő egyebeket időben kiselejteztük és a nagy teljesítményű tehén, sertés, azoknak a szaporulatát már előre letöriskönyvezték„ A sertések 5o-es törzsekbe alakítjuk és külön dolgozókkal gondoztatjuk,, 1952-ben 4,9 fialási átlagot értünk el, mult évben 5.7* aaí azt mutatja, hogy egy esztendő alatt, majdnem egy egész fialási átlagot ártunk el. Az állattenyésztési dolgozók bérezése, bár a fizetésrendezóssel komoly eredményeket értünk el, de mégsem tudott visszhangra találni a minisztérium munkaügyi főosztályánál az a helyes javaslat, amelyet az állami gazdaságok részéről felvetettük ét a termelőszövetkezeteknél iá fel kell figyelni az állattenyésztés területén a tehenészeti dolgozók nincsenek ugy megfizetve, mint pl* a sertés s vagy juhtenyésztő dolgozód A sertéstenyésztésben egy-egy dolgozó megkeresi a 1„4OD-1,7o3 Ftot is, ezzel szemben a tehenészetben dolgozó csak 6oo-9oo Ft-ot keres. Meg kell nézni azt is, hogy milyen munkát yégez 0 Egy fejő nehezebb munkát végez lényegesen, mint egy sertés gondozó és ismeretes, hogy egész nap őrzéssel foglalkozik és igy elég aránytalan a bérezés. Az állattenyésztési dolgozók képzettsége* Meg kell állapitani. hzfey hogy nemcsak az állattenyésztési dolgozók, hanem az állattenyésztésben lévő vezetők képzettsége is el van hanyagolva. Minden állattenyésztési dolgozónak van 4-5 hónapos. 2 éves, vagy egyetemet végzett főállattenyésztő, legtöbb esetben főiskolát végzett dolgozó, de a továbbképzése nincs biztosítva és ez volna pedig az egyik alapfeltétele annak, hogy megfelelő tenyészmunkát fejtsünk ki a termelőszövetkezeteknél is* Állami gazdaságiban jelenleg 25o állandó állattenyésztő dolgoz* van és egy állattenyésztői mesterképző tanfolyam, ca-ilynél lemorzsolódás^ nem volt. Helyes volna a termelőszövetkezetekben Is az állattenyésztő dolgozóknak megszervezni egy ilyen tanfoiyamotc Javaslom, hogy vagy^ megyei viszonylatban az állani gazdaságok és termelőszövetkezetek részere irányitDtt tanítás, levelező oktatás legyen* Kunos elvtárs: Az állattenyésztés vonalán a párt és kormány határozat után igen komoly központi segitséget kaptunk; közel 3 millió forintot kaptunk kel tető állomás létesítésére. Kunszentmártonban van keltető állomásunk,
