MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1953. január 5. - 1953. március 9.
1953-01-26 - 1. Jelentés a Szervező Bizottságnak a termelőszövetkezeti városok megszilárdításáról. Melléklet: jelentés - 2. Jelentés a DISZ megyei bizottsága és a DISZ szervezetek munkájáról, a KV. Június 27-28-i határozata alapján. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 3. Javaslat a Szervező Bizottság 1952. december 22-i határozatának végrehajtására. Melléklet: javaslat - 4. Jelentés a Megyei Fegyelmi Bizottság munkájáról. Melléklet: jelentés - 5. Szóbeli beszámoló a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének tapasztalatairól - 6. Szóbeli javaslat a febr. 2-i pártbizottsági ülés napirendjére
tők'időnként nera mennek ki a területre és beir ják maguknak a iaunkaegysé& E ^ 9 A munkafegyelem lazasága igen nagy lemaradás eredményezett az 1952 évi őszi munkáknál, A nyilvántartott 17,403 tag közül 13,336 tag dolgozott, s azok sem rendszeresen. Ez igen nagy károkat okozott,pl, a buza egynegyede határidő után - nagyrészt kézzel « lett elvetve, A rizs nagyrészénél átlag 20-25 %-os szemveszteség van, a cukorrépához idegen munkaerőt kellett alkalmazni, A munkafegyelem lazasága ellenére minden városban van többszáz olyan tsz. tag, aki mindig becsületesen kiveszi részét a munkából, azonban'ezek-nincsennek eléggé népszerűsítve, példaképül állitva a többi tagok elé,n a z • ' • 1 A tsz, városok szövetkezetei 1952 évi növénytermelési tervüket nem teljesítették, A tsz, városok búzatermésétlaga Turkeve-kivételével alatta van a negyei átlagnak, Karcag búzából a tervezett 8,7 q holdankénti átlag helyett 7.09 q, Turkeve a tervezett 11 q kukorica helyett 3*7 q, Mezőtúr a tervezett 91 q cukorrépa helyett 46 q-t ért el. Ennek egyik oka a rossz időjárás, de a fő ok az, hogy nem alkalmazzák eléggé a fejlett agrotechnikai módszereket. Ezt bizonyítja, hogy ahol alkalmazzák, kiváló eredményeket érnek el, pl, a karcagi Sáööf^S tsz, cukorrépából 120 q átlagot ért el, a-mezőtúri Bercsényi tsz. négyzetes krikoricáján 15 q-s termést ért el* Az agrotechnikai módszerek alkalmazásában az őszi főzéseknél jobb eredményeket értünk el. Az őszi vetésterület kb. 70 %-át a négy város term,szövetkezetei négyzetesen végezték, A trágya— zási terv teljesítése 35.4 %-os. Állattenyésztési tervüket a tsz, városok nem teljesítették. Ennek fő oka, hogy az állattenyésztésnek a tsz-ek gazdálkodásán belül nincs megfelelő súlya, itt sem alkalmazzák megfelelő mértékben a fejlett módszereket. Akadályozza az állattenyésztési tervek teljesítését az építkezésekben fennálló lemaradás is, anely részben a tsz-ek, részben a tanács és az építő vállalatok hibája. Az állattenyésztés fejlődésót mutatja, hogy a fejlesztés után a III-typusu tszek-nél 21 kh-ra esett egy szánosállat, 1952 decemberében pedig 6,7 kh-ra. Az egy év alatt elért emelkedés tehénnél 184 %-os, kocánál 239 %-os. Mind több tsz-ben alkalmazzák a zoótechnikai módszereket. A háromszori fejést 16 tsz-ben vezették be, mintegy 400 db, tehénnél. Itt probléma az, hogy a gyenge takarmányra hivatkozva egyes helyeken kezdenek visszatérni a kétszeri fejesre, A sertéseknél 29 tsz-ben alkalmazzák a rábugatást, 22 tsz-nél az évenkénti-kétszeri fiaztatást, Juhoknál általában alkalmazzák a ráberregfcptésb, Fejlődik a nők bevonása az állattenyésztésbe. Míg egy évvel ezelőtt csak néhány nő dolgozott az állattenyésztésben, addig most 193
