MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1953. január 5. - 1953. március 9.

1953-01-26 - 1. Jelentés a Szervező Bizottságnak a termelőszövetkezeti városok megszilárdításáról. Melléklet: jelentés - 2. Jelentés a DISZ megyei bizottsága és a DISZ szervezetek munkájáról, a KV. Június 27-28-i határozata alapján. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 3. Javaslat a Szervező Bizottság 1952. december 22-i határozatának végrehajtására. Melléklet: javaslat - 4. Jelentés a Megyei Fegyelmi Bizottság munkájáról. Melléklet: jelentés - 5. Szóbeli beszámoló a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének tapasztalatairól - 6. Szóbeli javaslat a febr. 2-i pártbizottsági ülés napirendjére

dolgozik. Hiba, hogy a nők bevonására nem fektetünk még mindig elég súlyt. Az állattenyésztésnél ros-ezabb a Munkaszervezetek kiépítése, a növénytermelésben nera szilárdak a* brigádok, gyakran változnak a tagjai. Komoly probléma jelenleg az állatok átbeleltetése. Tsz. városaink eddig nem teljesítették silózási tervüket. Élesen mutatkozik az abraktakarmány hiánya is, különösen a növendék állatoknál.Az állami fegyelem a tsz. városokban az elmúlt évben javult. Kalászosakból begyűjtési tervüket Karcag kivételével teljesítették. Lemaradás van a sertésbeadás, különösen pedig a baromfi és tojásbeadásnál, A lemaradás egyik oka a begyűjtési fegyelem lazasága. 1952 tavaszáig sem a tanács, sem a tsz-ék nem vették komolyan a beadási kötelezettséget Ezért nem gondoskodtak a sertések, valamint a baromfiállomány beállításáról. A sertésbegyüjtés lemaradás összefügg a gyenge kukoricaterméssel is, amit a hizlalás! szerződések kötésével igyekeznek kiküszöbölni. A ^ beadási fegyelem negszilárditása érdekében nen hajtottuk végre a Titkárság 1952. március 21-i határozatát, nem tudatosítottuk eléggé a tagság felelősségót. Az eredmények jelentős részét adminisztratív módszerek alkalmazásával értük el. Termelőszövetkezeteinket hátrányosan érintette az 1952 évi begyűjtési rendelet a kalászosbegyüjtésnél valamint az,hogy az ÁMG-k sok esetben jogtalan követelést is behajtottak rajtuk. A szövetkezetek közös vagyona, különösen az állatszaporulat és az épitkezésekből egy év alatt több mint kétszeresére emelkedett. A-hiba az, hogy igen gyakori nóg a közös vagyon pusztítása, elherdálása. A szövetkezeti tagság jövedelme az elmúlt évben a rossz ternés miatt az 1951 évinél sokkal kevesebb, A szövetkezetek túlnyomó része passzívan lezárt, A négy tsz. városból 13 szövetkezet szorult állani segélyre, A veszteségek okai: a fejlesztéskor a tagoknak kifizetett nagy összegek, a nagy beruházások amelyek még nem jövedelmeznek, a magas Önköltség, a gyenge térnéserednény és főként a pazarló gazdálkodás. Azoknál a szövetkezeteknél ahol segélyre szorultak,a tagság nagy része nehezen érti neg a nehézségeket, egyesek követelőznek ós elakarják hagyni a szövetkezetet, A nehézségeket nevelő munkával és a tagok téli foglalkoztatásának megszervezésével igyekszünk negoldani. A K.V. november 29-i útmutatása alapján csaknen ninden szövetkezetnél vannak kezdenényezések az öntözéses területek növelésére és jövedelmező üzenágak bevezetésére, A szövetkezeti városokban az ÁMG-k végzik a tsz-ek talajmunkájának és betakaritásának nagy részét. A szántást az önálló tsz-eknél csaknen teljes egészében a traktor - ok végzik. Az elnult évben a növényápolás 30-46 %-át a kapásoknál, a kalászosak aratását 80-90 %-ban géppel végezték. A hiba az, -hogy a nunka minősége, különösen a talajiiunkánál gyenge és kósedelnes. Pl. a nólyszántási tervet a tsz. városokban 58 %-