MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1953. január 5. - 1953. március 9.

1953-01-26 - 1. Jelentés a Szervező Bizottságnak a termelőszövetkezeti városok megszilárdításáról. Melléklet: jelentés - 2. Jelentés a DISZ megyei bizottsága és a DISZ szervezetek munkájáról, a KV. Június 27-28-i határozata alapján. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 3. Javaslat a Szervező Bizottság 1952. december 22-i határozatának végrehajtására. Melléklet: javaslat - 4. Jelentés a Megyei Fegyelmi Bizottság munkájáról. Melléklet: jelentés - 5. Szóbeli beszámoló a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének tapasztalatairól - 6. Szóbeli javaslat a febr. 2-i pártbizottsági ülés napirendjére

uelynek alapján lehetne a munkát vinni

e Közgyűléseken nem tárják a tagság elé a szövetkezet problémáit

t nehézségeit,, Pl, a mult évben a cséplés befejezése és a zárszámadás közötti időben egyes helyeken nem merte a vezetőség összehivni a közgyűlést. Nincsennek rendszeresen megtartva a brigádértekezletek sem„ Az ellenőrző bizottságok feladataikat nem látják el, Ezek a hibák azt eredményezik, hogy a-vezetés nem tervszerű, nem kollektiv, a tagság nincs bevonva a vezetésbe

Q Egyes szövetkezeteknél mint pl. a mezőtúri Haladás nem tartják be a tagok a háztájíl állatállományra vonatkozóan az alapszabályt, pl. ebben a tsz-ben Panyi Bálintnak a háztáji gazdaságában 3 fejőstehene, 15 birkája stb. van. Ez azt eredményezi, hogy egyes tagok nera törődnek a közös vagyonnal, munkával.Ezt az állapotot a mezőtúri Pártbizottság és tanács régen ismeri, de opportunista módon arra hivatkozva, hogy nincs a tsz-nek takarmánya - nem szünteti meg. A iminkafegyelem lazulásán tul ez azt is. eredményezi, hogy az ilyen tsz-ben lopják a közös vagyont és ebből tartják háztáji állataikat. A fejlesztés után a szövetkezeti városokban - és ez kihatott az egész megyére - igen laza volt a munkafegyelem. A szövetkezetekben 8 órát, vagy még ennél is kevesebbet dolgoztak. Ezért igen nagy lemaradás volt az aratásnál és az Őszi betakaritásnál. A munkafegyelem lazaságának okai voltak: egyes népnevelők Ígérgető módszere, az ellenség benyomulása és tevékenysége a szövetkezetekben, valamint az, hogy egyes tagok nem meggyőződésből léptek be, hanem a túlságos rábeszélésre besodródtak, végül a szövetkezetek vezetősége, a párt- és tanácsszervek opportunista magatartása a 8 órás munkaidővel szemben. Az 1952-es év első felében a munkafegyelem jobb volt. Ezt az 1951-es év jó gazdasági eredményei,195152 telén a pártszervezetek által folytatott nevelőmunka, a munkaszervezetek jobb kiépitése és a tsz-ek vezetőinek jobb munkája eredményezte. Az 1952 évben a cséplés befejezése után a munkafegyelem ismét visszaesett. Ennek fő oka, hogy az elért eredmények a Megyebizottságtól kezdve elbizakodottságot szültek. Nem tudatosítottuk és nem hajtottuk végre a Minisztertanács 1952 ápr

a

24~i határozatát, nem készültünk fel a gyengébb termés miatt előre látható nehézségekre,, Igen gyenge a tsz-ekben a politikai nevelőmunka és nem alkalmazzák megfelelő mértékben az adminisztratív módszereket - mint pl, a munkaegységlevonás - sem

e A tanácsok sem szorítják rá a tszek vezetőségeit a munkafegyelem megszilárdítására, hanem bekérik azok névsorát akik nem dolgoznak /pl, Karcag, Mezőtúr/ és a. tanács mezőgazdasági osztálya foglalkozik ezekke3,

e Igen nagyfokú a iaunkaegység-higitás-is, pl. Karcagon kb. 80.000 jogtalanul szerzett munkaegység van beírva, A munkaegység hígításhoz hozzájárul a vezetőség is, pl. igen sok tsz-ben nem dolgozik az elnökhelyettes, egyes brigádveze-