MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1952. szeptember 15. - 1952. október 20.
1952-09-15 - 1. Szóbeli jelentés a békekölcsön jegyzést tárgyaló járási-városi és alapszervezeti titkári értekezletek tapasztalatairól - 2. Jelentés a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa és a szakszervezeti bizalmik munkájáról. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 3. Jelentés az Állami Mezőgazdasági Gépállomások Politikai Osztálya, őszi mezőgazdasági munkákra való felkészüléséről. Melléklet: jelentés - 4. Jelentés a tagkönyvcsere előkészítésének helyzetéről. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 5. Bejelentés pártalapszervezet alakulásáról - 6. Szóbeli javaslat a pártfunkcionáriusok állami oktatásba való bevonására - 7. Javaslat az elméleti tanácsadók tagjaira és a pártmunkás könyvtárak vezetőire. Melléklet: javaslat - 8. Fegyelmi ügyek megtárgyalása
A munkatervek közül a legkonkrétabbnak a Karcagi Városi pártbizottság munkaterve látszik. Ez a Pártbizottság konkrétan az egyes tsz-eket is felveti, hogy melyek felé kéLl több segitséget nyújtani. Az a javaslatom ebből az esetből tanulva, hogy a MB. a jövőbaa a pártbizottságoknak ne mintát adjon, hanem szempontokat, elvi, politikai, módszerbeli irányvonalat, A pártbizottságok a munkatervet egy-egy példányban készítették el. Általában az volt tapasztalható, hogy a pártbizottság tagjai nem tanulmányozták saját munkatervüket és ezért nem ismerték azokat. Előfordult, hogy külön akarták megtárgyalni a munkaterv szervezeti és külön a békekölcsönjegyzés politikai kérdéseit. Sajnálták az időt a munkatev alapos megtárgyalásától. Általában a munkaterv megtárgyalásánál meglátszott, hogy a járási, városi pártbizottságok tagjai nem ismerték eléggé a munkatervet. A megtárgyalások nem voltak elég lelkesek. Egyes helyeken nem akartak elindulni a hozzászólások. Általános problémákat vetettek fel. Olyan javaslat, amellyel a munkatervet eredményesen kiegészítették volna, nem fordult elő. Nem vetették fel eléggé a tavalyi tapasztalatokat sem a felszólalások. Keveset foglalkoztak a pártbizottsági üléseken a tömegszervezetek, békebizottságok bekapcsolásával az előkészítésbe, Jó jelenségként vethető fel, hogy a példamutatás jelentőségét megértették pártbizottságaink. Ugyanígy a népnevelők gondos kiválogatásánál: a jelentőségét. Ezeknél a kérdéseknél hiba, hogy ezek megszevezésére és végrehajtásáranem fordítottak elég gondot. A példamutatás jelentőségének megértése mellett tapasztalható bizonyos fokú árnyoldal. Pl. a szolnoki járási titkár külön összvezetőségi üléseket akar összehívni. Ez nem hiba, de hiba, hogy taggyűlésekkel, népnesfelő értekezletekkel nem törődnek annyit, mint ezzel. A példamutatás hangztatásával akrják egyas helyeken megoldani a békekölcsö njegy zésnél az előkészületeket. Súlyt helyeztek a munkatervben á paraztság jegyeztetésére. legtöbb helyen számszerűleg feljegyezték, hogy mennyit kell lej egyeztetni. Sok helyen azonban a számokban tévedtek, illetve valótlanságot irtak be. Az ellenség elleni harc kérdésében nem mentek tovább a MB. munkatervénél, nem vetették fel a területükön a klerikális szempontból fertőzött területeket, ahol különös gondot kell fordítani az ellenség elleni harc kérdésére. Az ülések politikai tartalma gyenge volt. Az összkép a pártbizottsági ülésekről az, hogy Pártbizottságaink megoldhatónak látják a feladatot. Látják a feladatok komolyságát és igyekeznek ennek me ufelelően rá felkészülni. így egyes helyeken hurráhangulat is előfordult, mint pl. a Szolnok városi pártbizottságnál. Pesszimista hangulat Mezőtúron volt, ahol a tanáa stitkár vitázott, hogy sikerül e vagy nem a paraszti jegyzők számát megduplázni. A tervek megtárgyalása ugy értékelhető, hogy pártbizottságaink felmérték és látják a feladatot. Az alapszervi titkárok részére tartott értekezletekről a megállapítás az, hogy jobban sikerültek, lelkesebbek voltak, mint a párt-
