MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1952. szeptember 15. - 1952. október 20.
1952-09-15 - 1. Szóbeli jelentés a békekölcsön jegyzést tárgyaló járási-városi és alapszervezeti titkári értekezletek tapasztalatairól - 2. Jelentés a Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsa és a szakszervezeti bizalmik munkájáról. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 3. Jelentés az Állami Mezőgazdasági Gépállomások Politikai Osztálya, őszi mezőgazdasági munkákra való felkészüléséről. Melléklet: jelentés - 4. Jelentés a tagkönyvcsere előkészítésének helyzetéről. Melléklet: jelentés; határozati javaslat - 5. Bejelentés pártalapszervezet alakulásáról - 6. Szóbeli javaslat a pártfunkcionáriusok állami oktatásba való bevonására - 7. Javaslat az elméleti tanácsadók tagjaira és a pártmunkás könyvtárak vezetőire. Melléklet: javaslat - 8. Fegyelmi ügyek megtárgyalása
bizottsági ülések. A titkárok sok nelyen lelkesen láttak a feladatok megoldásához. Az értekezletek megszervezésére is súlyt helyeztek. 5-6 $-os hiányzás fordult elő. Ezek natyrésze is igazolt. Elősegítették az értekezletek szinvonalat azzal, hogy eőkészitették a hozzászólásokat és azzal, hogy a MB. figyelmeztetése eredményeként súlyt helyeztek arra, hogy a titkári beszámolók lelkesítsenek a feladatok vé & rehajtására. Néhány helyen volt a beszámolé ebből a szempontból hiányos: pl. Szolnok városban, ahovl nem mozgósított eléggé a beszámoló. A beszámolók hiányosságai egybeesnek a járási bizottági ülések hiányosságaival. Szolnok városi titkár elvtárs beszámolója a jobbak közé tartozott, de az ellenség elleni hard kérdése nem jutott tovább a beszámolónál.. Nem javult a békekölcsön jegyzés előkészítésének, szervezeti feladatainak a megoldása és a békebizot tsások mozgósítása sem. A példamutatás kérdéséről is elég általánosan esett szó. A titkári értekezleteken a felszólalások elég lelkesek voltak, filé g aktiv volt az értekezlet. Egy-egy értekezleten 14-28. felszólalás volt. Általános tapasztalat, hogy a pártszervezetek, községek, üzemek, tsz-ek versenyre hivták ki egymést. A lelkesedés mellett hiányzott, hogy konkrétan elmondták volna azt a reményüket, hogy jól megoldják a békekölcsönjegyzés feladatait, milyen szervezési és poltikai intézkedésekkel támasztják alá# Néhány helyen fordult csak elő - pl. Zagyvarékason- hogy felvetettek olyan kérdéseket, is, mint pl. a kétlakipég kérdése, stb. Egyes helyeken megmutatkozott a titkári értkezleteken is, hogy e— léggé könnyű feladatnak látják a békekölcsönjegyzést. Máshol ennek az ellenkezője fordult elő. A békebizottságok és tömegszervezetek mozgósításáról keveset beszéltek a hozzászólásokban, úgyszintén az ellenség elleni harcról. Leggyengébb járási értekezlet a Jászapáti járási volt. Itt a felszólalások, mint Molnár elvtárs beszámolt, csak nagy unszolásra indultak meg. altalános hiba az eddigiek mellett - amire fősúlyt kell helyezni, az, hogyha tsz. tagság passzivitása megmutatkozott az értekezletken, az ott lévő titkár elvtársakon keresztül. Nem szólaltak fel, vagy csak kevesen. Pl. Tiszafüreden előkészítettek több hozzászólásra tsz. titkárokat és nem szólaltak fel. Jászberény Kossuth tsz. titkára konkrétan elmondta, hogy szegények, rossz esztendő volt, nem tudja a népnevelőket megszervezni.Tiszafüreden felvetődött az, hogy a tsz-ek részéről kollektiv jegyzés legyen. legkomolyab árnyoldala az eddigi munkánknak az, hogy atsz-ek között passzív hangulat tapasztalható. Ezért fő kérdésként kell a tsz-ek mozgósításával foglalkozni a titkárság határozatának szellemeién. Egyrészt ugy, hogy meg kell magyarázni a tsz—éknek , hogy milyen segítséget kaptak az államtól. Másrészt be kell bizonyitani nekik, hogy van a tsz. tagoknak miből jegyezni. Harmadsorban: ezen az akció lebonyolításán keresztül is javítani kell a taz. tagoknak az államhoz való viszonyuk területén.
