MDP Szolnok Megyei Bizottsága (1954-től Végrehajtó Bizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1950. június 27. - 1950. szeptember 23.

1950-09-05 - 1. Jelentés a mezőgazdasági munkák helyzetéről és a további feladatokról. Melléklet: jelentés - 2. Jelentés az őszi mezőgazdasági fejlesztés és tagosítás helyzetéről, a további feladatokról. Melléklet: jelentés; jelentés - 3. Szóbeli előterjesztés káderügyekben, kizárások elleni fellebbezésekkel kapcsolatban - 4. Szóbeli beszámoló a MÁV őszi csúcsforgalmával kapcsolatos feladatokról - 5. Jelentés az alapbér és normarendezés helyzetéről és további feladatairól az építőiparban. Melléklet: jelentés; jelentés - 6. Jelentés a tag-tagjelölt felvételi munka tapasztalatairól. Melléklet: jelentés

tak mindenáron kifogni* Azon vitatkoztak, hogy 9oo kh-os táblát alakit8anak ki, nem vették figyelembe azt, hogy hány dolgozó paraaztot érint ez a törekvésük, másrészt a dolgozó parasztság felé rosaz hatáat keltett. Ezeket a kérdéaeket fokozatosan ki kell értékelni és a feladatokat megállapítva az információt ia ráállixjuk, hogy ezeket az elhajlásokat doldozza fel hogy kellé időben me- tudjuk tenni ellenük az intézkedéseket. Simont Az volt a tapasztalatom a türkével Vörös Caillag tszca-nél, hogy helytelenül arra z álláapontra helyezkedtek, hogy csak a véroa felé akarnak terjeazkedni éa igy azokéval a dolgozó parasztokká 1, akiknek a földjük kijjebb e satu, nem foglalkoztak. Az egyik paraazt Cainger Károly azt mondotta, hogy 6 nem fogadja el, akárhol adnak neki másikat, a ahelyett, hogy a népneveléket ráállitctták volna, hagyták t ovább futni ezt az embert. óriáai az önteltség az egyes tezcsk-nél, a vezetőség tagjai agy járkálnak mint valami kiskirályok, ha olyan e gyének.<el találkoznak, akik náluk alacsonyabb beosztásban vannak, szóba sem állnak velvüc. Az egyik tszcs. »- elnöknek a brigádban dol&ozö paraszt intett, hogy menjen oda, alig akart oda menni, pedig az illető azért hivta, hogy bejelentse szándékát, hogy' be akar lépni az ő 2 kis aoldjávai. A türkevei vörös Csillag tszcs-nél előfordult az is, hogy a többi gyengébb csoportokat lenézik, pl. a Táncsicst, a Harczost, pedig a Táncsics 29 tagot szervezett be, ugyanakkor a Vörös Csillag csak 8 tagot. Valóban ugy van, ahogy Szarvas elvtárs mondotta az ünnejBég elókÓ3 zitésébe nem akartak részt venni. A Baráth elvtéra arra hivatkozott, hogy beszéljek Lovassal, a Lovas elvtárs pedig nemaagitette az e Ívtársakat. A tapasztalataimra vonatkozó jelentésemet Írásban is be fogom adni az kBnek. Kunhegyesre vonatkozóan még megemliteiu, hogy 25-én kint voltam előkészíteni a Bagó elvtárs beszámoléját. Ott majdnem ugyanezzel a hibával találkoztam a Vörös uktóber csoportnál. A tagot ugy veszik fel, hogy felállitI ják az asztal mellé, elmondatják vele az életrajzát, az ifjúság körülneveti és csak aaután döntenek a felvételéről. Én felszólaltam és megmondottam aze lvtérsaknak hogy eztszüntessék be mert ha továbbra is igy csinálják mártunk paraszt politikáját sértik meg 3 itt is tapasztalható volt az önteltség. D á v x d ; Az első kérdés, ami feltétlenül fontos, hogy megállapítsuk azfc hogy a járási, városi pártbizottságoknál volt egy ilyen opportunizmus, megalkuvás oizonyoa mértékben lebecsülték az e nejüket és tol értékelték, túlbecsülték a nehézségeket és mo3t ;aár a tagosítás befejezéséhez közeledve látjuk hogy ha-még jobban belemennek az elvtársak, akkor sokkal szélesebben mehettünk volna előre. Ha a mi járási, városi pártbizottságaink jobban ismerték volna a területet, jobban látták volna, hogy milyen probléma megoldásáról van szó, ha áttanulmányozták volna a kérdést, ha alaposabban felkészültek volna, ha az MB. maga is jobtan kiértékelte volna a megye területét, ha.joboan ismertük volna a tezcsk. helyzetét, a pártszervezet erejét, adottságait, akkor mér most ősszel ezt a fejlesztést nagyobb eredményekkel tudtuk volna befejezni, Éa ez a hiányosság lényegében tavaly is megmutatkozott. Nyugodtan vállalhattunk volna több helyen tagosítást, ehnez azonban az kellett volna, hogy a városi, járási pértbizottsgok ne ilyen tanácstalanul rogjanaK a munkához, ne biz^ák a kerdéat a véletlenre, a apontanietáara, hanem tervszerűen kellett; volna a cél felé tört ni