MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1954. január 8. - 1954. november 8.
1954-01-08 - 1. Beszámoló a propaganda munka helyzetéről és feladatairól Szolnok megyében. Melléklet: beszámoló; határozat
Tájékoztató megyénk ipari üzemeinek termelési helyzetérő Az elmúlt időszakban iHtgy segítséget nyújtott üzemeink munkájához a Központi Vezetőség júniusi és októberi határozata, amely meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket az ipar területén végre kell hajtani. Ennek alapján a jelentős üzemeink egyrésze kiváló eredményeket ért el a tervteljesítés terén. Pl: a Tisza Cipőgyár a III. negyedév eredményei alapján élüzem lett, és évi tervét tervszerű tervteljesítés mellett december 21-én befejezte. Ugyanakkor az év hátralévő idejében terven felül 100 ezer pár cipő, ezen bélül 25 ezer pár gyermekcipő elkészítését vállalták a dolgozók, amit teljesítettek is. Ugyanakkor továbbjavult a munka minősége. Decemberben a minőség 87.5 százalékos volt, ami az elmúlt év minőségi átlagánál 18 százalékkal jobb. Ugyancsak ozép eredményeket értek el a Szolnoki Cukorgyár dolgozói is, akik december 22-én befejezték évi tervüket és minden nap egy vagon cukorral adtak többet az ország lakosságának terven felül. A legjobb eredményt elérő üzemek között van a Tiszamenti Vegyiművek is, amely szintén határidő előtt teljesítette évi tervét. Ezeknek az üzemeknek tervteljesítése nagyjelentőségű azért is, mert nemcsak a mennyiségi teljesítésben, de a minőség terén, valamint az önköltségcsökkentési terv teljesítésében, vagyis a terv teljes részleteiben való teljesítésében is komoly eredményeket értek el. Teljesítette még befejezett termelési tervét a mezőtúri Pamutszövő 102 százalékra, a Jászberényi Aprítógépgyár 100.9, a 62. Építőipari Tröszt globálisan 101, a karcagi Üveggyár 133 százalékra. A tervteljesités terén azonban egy egész sor üzemünk lemaradt. Pl. a következő üzemek a befejezeti termelési tervüket a következőképpen teljesítették: Törökmiklós Mezőgazdasági Gépgyár 93.2. a Szolnoki Papírgyár 90.7, a Tisza Bútorgyár 93.3, a MÁV Járóműjavító 95.8, a Téglagyár ES 97.7, a Tiszamenti Gőziűrész 97.7, a Mezőgazdasági Gépjavító 75.4 százalékra. Ugyancsak lemaradt a tervének teljesítésével a Tejipari Vállalat és a BARNEVÁLL. Ezeknél az üzemeknél a lemaradáshoz az is hozzájárult, hogy tervteljesítésük a begyűjtés teljesítésétől is függ. Ezek az üzemek nein kapták meg a tervteljesítéshez szükséges nyersanyagot, a begyűjtés elmaradása miatt. Üzemeink nagy részében azonban nemcsak a termelési tervek teljesítésében mutatkozik lemaradás, hanem a minőség, az anyagtakarékosság és az önköltségcsökkentési tervek teljesítésében is. A tervtelje.vitésben mutatkozó lemaradáshoz hozzájárultak különböző objektív okok is, pl: anyaghiány, áramhiány, amelyek hátráltatták a tervek teljesítését. A lemaradáshoz azonban nagy mértékben hozzájárult az is, hogy üzemeink vezetői és dolgozói között még most sem sikerült teljes egészében tudatosítani a Központi Vezetőség júniusi és októberi határozatának jelentőségét. Egyes gazdasági és politikai vehetők részéről nem folyik elég szívós harc a határozatok következetes végrehajtása érdekében. Még most is sok esetben előfordul, hogy a dolgozók apróbb sérelmeit, a munka- és egészségvédelem területén még meglévő hibákat, amelyeket az üzemek gazdasági es politikai vezetői saját hatáskörükben is elintézhetnének — sok esetben nem intézik el, ami a dolgozókbál elégedetlenséget vált ki. Az elmúlt időszakban nem sikerült a szocialista munkaversenyt sem megfelelő színvonalra emelni és eléggé élővé tenni. Bár dolgozóinknak 75—80 százaléka vállalást tett tervének túlteljesítésére — a verseny ellanyhuK, mert a vezetők nem biztosították megfelelően a verseny nyilvánosságát. A „forradalmi műszak 1 ' idején érte el a verseny a megfelelő lendületet. Ebben az időszakban a vezetők jobban törődtek a verseny nyilvánosságával. Különösen kimagasló eredmények születtek ebben az időszakban a törökmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban, ahol a novemberi hónapban az üzemátlag 140 százalékra emelkedett. A „forradalmi műszak"-ban különösen kitűnt az ifjúság. Olyan ifjak, akik az előző időkben még a száz százalékot sem érték el, a „forradalmi műszak" idején sztahanovista teljesítményeket értek el. A novemberi parttaggyűlésen a Gépgyárban a jó munka eredmínyeként 9 ifjúmunkást vettek fel tagjelöltnek. A , forradalmi műFzarii'' után azonban a legtöbb üzemünkben visszaesett a munkaverseny. A havi munkaverseny kiszélesítését még most is erősen gátolja az, hogy üzemeink nem kapják meg idejében a terveket es a havi tervek felbontását nem tudják időre biztosítani az üzem vezetői. A munkaverseny másik nagy hiányossága — a Tisza Cipőgyár és néhány üzem kivételével — hogy a legtöbb üzemünkben csak a termelés mennyiségi túlteljesítésében jó eredményt elért dolgozókat népszerűsítik és azokat, akik a minőségi munkákban, vagy az anyagtakarékosság terén érnek • el szép eredményeket — nem népszerűsítik és nem jutalmazzák megfelelően. A hibák nagy része abból származik, hogy a párt- és szakszervezeti funkcionáriusaink, valamint gazdasági vezetőink még most sem látják eléggé ezeknek a fontos kérdéseknek a jelentőségét. Ide vezethető vissza az is, hogy az országos mozgalmakban a Zsédely-, Gazda-, Deák-, Rőder- és egyéb mozgalmak az elmúlt időszakban teljesen visszaestek. Nincs elég aktívan bevonva a műszaki értelmiség a part és kormányhatározatok végrehajtásába. Ezeknek a hiányosságoknak a felszámolását döntő feladatnak tekintjük 1954 első negyedévében. Ennek érdekében a termelés pártellenőrzését fogjuk megjavítani. Megyénk ipari üzemei előtt nem könnyű feladatok állanak. Üzemeink nagyrésze könnyűipari, élelmiszeripari, vagy olyan üzem, amely a mezőgazdaság igényeit van hivatva kielégíteni, vagy fontos exportcikkeket gyárt, mint pl. az Aprítógépgyár. Ezért a tervek végrehajtása komoly politikai és szervezési munkát igényel. A tervek maradéktalan teljesítése megkívánja, hogy minden vonalon javítsuk a vezetés színvonalát.
