MDP Szolnok Megyei Választmánya (1954-től Pártbizottsága) üléseinek jegyzőkönyvei 1954. január 8. - 1954. november 8.

1954-01-08 - 1. Beszámoló a propaganda munka helyzetéről és feladatairól Szolnok megyében. Melléklet: beszámoló; határozat

Tájékoztató a inegye áruellátásának kérdéseiről Á megye áruellátásában a kortnányprogramm megjelenése óta jelentős változások történtek. Az 1953. II. félévi áruforgalom összehasonlítva az előző év hasonló időszakának áruforgalmával — 24.1 százalékkal emelkedett. Ezen belül igen nagy volt az áruforgalom emelkedése a földművesszövetkezeteknél (43.5 százalék) melyek elsősorban a falusi lakosság igényeit elégítik ki. Az áruellátás javulása elsősorban a legfontosabb, az alapvető élelmiszercikkeknél mutatkozik. Kenyérből, lisztből, cukorból a megye ellátása megfelelő. Nem tudja még a kereskedelem a dolgozók igényeit kielégíteni — bár a rendelkezésre bocsájtott készletek fokozatosan növekedtek — húsból, zsírból és burgonyából. A kenyérfogyasztással kapcsolatban meg kell vizsgálni azt a tényt, hogy az új gabona megjelenése óta a központi készletből történő kenyérfogyasztás jelentősen nem csökkent. A dolgozó parasztság egyrésze a birtokában lévő kenyérgabonát tartalékolja. A központi készletből látja el magát. Ezt elősegíti az is, hogy sok esetben megnehezíti a dolgozó parasztságnak, hogy a saját gabonáját felhasználja. Még ma is sokat kell a dolgozó parasztoknak a malmok, cseretelepek előtt várakozni őrletés, vagy csere alkalmával. Nincs biztosítva mindenütt a megyében a csere- és bérsütés. A megye 25 községében nincs sütőüzem. A megye 41 községében nem lehet péksüteményt kapni. Feladat ezen a téren: az őrletés és csere megkönnyítése; ahol lehetőség van rá, sütőüzem létesítése és beindítása; magániparosoknak engedély kiadása pékségek üzemeltetésére. ' Javult a megye egyéb közszükségleti cikkekkel való ellátása is. Nagyrészt megszűntek az azelőtt mindennapos ecet, só, paprika, élesztő, gyufa, petróleum, stb. problémák. Ruházati és egyéb iparcikkellátásban a megye területén kielégítő javulás nincs. A forgalom ezen a területen is jelentősen megnőtt, pl.: csak a földművesszövetkezetek 1953-ban tizenháromszor annyi bútort, tizenkétszer annyi motorkerékpárt adtak el, mint 1952-ben. Azonban ez a forgalomnövekedés nem biztosította a dolgozók megfelelő iparcikkellátását. Többfajta iparcikket — pl. gyermekmackót, gyermekcipőt, flanellinget, zsírosbödönt, füstcsövet, mezőgazdasági kisgépeket, stb. — még ma sem lehet kapni a megyében. Feladat a jövőben a helyi erők mozgósítása a hiánycikkek gyártására. A megye iparcikkellátásának megjavítása érdekében a kereskedelmi vállalatok részéről történtek kezdeményezések. 1953. év második felében az év első feléhez viszonyítva, kétszeresére emelkedett » helyi ipar megye ellátását biztosító iparcikkek .termelése. Ez 1954 első negyedévében tovább' fog emelkedni. Pl. ruházati vonalon a helyi ipar az 1953. I. fél év 2,400.000 Ft értékével szemben a II. félévben 7,300.000 Ft értékű árut bocsájtott a kere~kede?em rendelkezésére. A tervek szerint 1954. I. negyedében pedig mintegy 11 millió forint értékű árut fog gyártani. Vas- és műszaki vonalon ilyen javulás még nincs. Félmillió fölint értékű az az árumennyiség, amit 1953. II. felében legyártott a helyi ipar. Az elért eredmények nem kielégitőek, mivel a gyáripar árutermelésének jelentős javulására csak az év második felében lehet számítani. A megye lakosságának jobb ellátása érdekében a kormányprogramm megjelenése után megkezdődött az iparjogosítványok kiadása. Kezdetben sok hiányosság volt ezzel kapcsolatban. Igen lassan adták ki a tanácsok a szükséges iparjogosítványokat. Több területen még ma is tapasztalható bizonyos fokú ellenállás. Eddig k adtak ugyan 378 kisipari, 84 kiskereskedelmi iparjogosítványt, azonban ez egyrészt nem elég, met még mindig hiány van: cipész, fodrász, bognár és szabó kisiparosokból — másrészt különböző akadályokat gördítenek a működésük elé. Pl. két sütőiparosnak adtáJk vissza az iparengedélyt, de működési engedélyt nem. Hat vegyeskereskedő kapott iparjcgosítványt, ezek közül négy még nem kezdhette meg a munkát, mert nincs helyisége, stb.. Ehhez járulnak még hozzá az anyag és áruellátási problémák is. Fel kell számolni a jövőben a kisiparosok és kiskereskedők iránt eddig mutatkozó nemtörődömséget. Meg kell értetni az alsóbb szervekkel, hogy a főcél a lakosság megfelélő ellátása. A lakosság ellátását javítja a szabadpiaci forgalom, amelynek — különösen a nagyobb városokban: Szolnok, Törökmiklós, Jászberény van jelentősége. A szabadpiaci felhozatal döntő részét a parasztság által termelt élelmiszercikkek teszik ki, és ezek nagyban tehermentesíteni tudják a központi készleteket. Jelentős változás történt az elmúlt évben a szabadpiacon is. Megnőtt a felhozatal az előző évhez viszonyítva és ezzel párhuzamosan az árak is csökkentek. Pl: Szolnokon 1953-ban a burgonyafelhozatal 5.5-szörösére, a fejeskáposzta 2.5-szörösére, a sárgarépa 8-szcrosára, az alma 4.5-szörösére, a tej 2.5-szörösére, a tojás 2-szeresére emelkedett az 1952. évinek. Ugyanakkor a burgonya ára 40 .százalékkal, a fejeskáposzta ára 75 százalékkal, a sárgarépa ára 70 százalékkal, az alma ára 50 százalékkal, a tojás ára 20 százalékkal cíökkent. Egyedül a tej ára az, ami 7—8 százalékkal emelkedett. Tovább kell szélesíteni a szabadpiaci forgalmat, lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy a parasztság termeivényeit szabadpiacon értékesíthesse.