Itt-Ott, 2002 (35. évfolyam, 1/137. szám)

2002 / 1. (137.) szám

kánonban is - akár óhajtja ezt, akár nem Kertész Imre, s akár tetszik ez, akár nem egyeseknek.

Egyébként pedig úgy vélem, a Sorstalanságot el kell olvasni.

Nem lektűr, de megéri.

Ajánlott olvasmány:

1. Kertész Imre: Sorstalanság (a teljes regény) http://www.irodalmiakademia.hu/dia/diat/muvek/html/ KE RTE SZ/kertesz00004/kertesz00004.html

2. Kertész Imre: A Száműzött nyelv

(lásd ,,A száműzött nyelv” és a „Haza, otthon, ország” c. esszéket)

http://www.irodalmiakademia.hu/scripts/ DIATxcgi?infűe = diát vm találatok, html&locator=/dia/ diat/muvek/html/KE RTE SZ/kertesz00032/ kertesz00032html

3. Kertész Imrének svéd királyi akadémián elmondott beszéde (nobel-díj átvétel) http://www.nobel.se/Iiterature/laureates/2002/kerteszlecture-h.html

4. A sorssá lett Sorstalanság

Ács Margit és Prágai Tamás beszélgetése http://home.hu.inter.net/~kortars/0301/acs.htm

5. Szirák Péter: A Holokauszt-diskurzus és a Sorstalanság.

http://www.Iitera.hu/primorindexprimor00000221.html

EMLÉKEZÉS WASS ALBERTRE

de a kő marad

Hányatott életének gróf czegei Wass Albert, a XX. századi erdélyi magyar irodalom legjelentősebb alkotója. Wass Albert azonban az egyetemes magyar irodalomnak is egyben legnagyobb tartozásai közül való, amivel - annyi más mellett - immár illene elszámolnia. Hiszen egészen a kilencvenes évekig gondosan elrejtették előlünk, az olvasók elől a nagyrészt emigrációban napvilágot látott életművét, amely a nemzet legégetőbb sorskérdéseire keres és ad keservesen őszinte, fájóan egyenes és kegyetlenül igaz válaszokat. S azért is, mert a keményen igazmondó embernek halálában is utána nyúl a vízfejűvé duzzasztott román sovinizmus, amely mindig hisztérikus gyűlölettel reagál a magyar igazságra. Életében azért üldözték, mert művei jelentős része Erdély megrontásáról szól...

Az életmű attól teljes, hogy a történészek helyett megírta Erdély megszállásának, elvesztésének hiteles történetét. Őt nem zabolázták meg politikai konjuktúrák, egyetlen kötődése volt élete végéig: az Erdély iránti határtalan szeretet...

A Kolozsvári Népbíróság 1946-ban bűnösnek mondta ki Wass Albertet és apját tizenöt -tizenöt rendbeli gyilkosságra való felbújtásban, és halálra ítélte. A vádirat szerint vasasszentgotthárdi birtokuk közelében felbújtókként működtek közre a felszabadító honvédcsapatok által 1940 őszén kivégzett polgári személyek halálában. Azóta kiderült, hogy a kivégzések idején jelen sem volt (szarvasra vadászott a Kelemenhavasokban), az amerikai Bevándorlási Hivatal pedig alapos nyomozás után megállapította, hogy nem követettel háborús bűncselekményt. Sőt, 1944 nyarán, Veress Dániel tábornok szárnysegédjeként részt vett az angolokkal folytatott különbéke-tárgyalásokon, amiért a németek letartóztatták. Ez azonban nem zavarja a román hivatalosságokat abba, hogy Wass Albertet lefasisztázzák, továbbra is háborús bűnösnek minősítsék, haló poraiban is meghurcolják. A fasiszta jelképek kultuszát tiltó 2002/31-es számú sürgősségi kormányrendeletre hivatkozva a marosvásárhelyi Hősök és Mártírok Kultusza Országos Egyesület követeli a szászrégeni és holtmarosi Wass Albertszobrok eltávolítását a templomkertekből.

A Horn-Kuncze-kormány megtagadta a repatriálást az idős írótól, aki csak halála után kelhetett útra a

ITT-OTT 35. évf. (2002-2003), 1. (137.) SZÁM 55