Itt-Ott, 2002 (35. évfolyam, 1/137. szám)
2002 / 1. (137.) szám
vátországi és bosznia-hercegovinai háború és etnikai tisztogatások óta - ma már kétségtelenül Európa legtarkább etnikumú makrórégiójának számít. Ez a több mint százezer krrű-nyi (103,000 km2) terület, ahol a román és magyar etnikum nagy tömegben, szétválaszthatatlanul fonódik egybe, részben sajátos, folytonosan változó, bonyolult etnikai térszerkezete miatt, gyakran vált az elmúlt két évszázad során elkeseredett magyar-román összeütközések tárgyává, szinterévé. Az 1495-ös adóösszeírás időpontjában a Magyar Királyság 2.9 milliónyi lakosságából az 54,606 kmnyi Erdélyi Vajdaságban 454,000-en élhettek, a mai Erdély területén pedig 830,000 fő élhetett. A 454,000 nagyságú népességből a németek (szászok) és románok aránya 100,000-100,000 (22%-22%) főre volt becsülhető, a magyarok és székelyek együttes aránya 55% volt. (254,000) A mai Erdély 5321 települése közül ekkor 1869 magyar, 1785 román, 359 német, 167 szláv többségű volt. A többi 1141 mai település területén ekkor nem volt népesség kimutatható. Az akkori városokban a népesség túlnyomó többsége magyar volt. Az 1910-es magyar népszámlálás idején a mai Erdély területén élt közel 5,300.000 főből 54% román, 32% magyar, 11% német nemzetiségűnek számított. Az akkori városi jogú 41 település közül 30- ban a népesség abszolút többsége magyarnak vallotta magát. Az I. Világháború végén a győztes antant hatalmak Trianonban (1920. július 4), a ma tágabb értelemben Erdélynek nevezett 103,000 km-nyi területet csatoltak a duplájára növekedett Romániához. így az erdélyi népesség több mint 46%-át kitevő 2,500.000 nem román és abból közel 1,700.000 magyar anyanyelvű került a soknemzetiségűvé vált román államhoz. Az Országos Menekültügyi Hivatal (Budapest) adatai szerint 197,035 magyar menekült át Romániából az új magyar állam területére. 1956-tól az 1992-es népszámlálásig terjedő időszakig Erdély népessége 1.5 millióval növekedett. A 36 év alatt a cigányok száma 159%-kal, az ukránoké 59.7%-kal, a románoké 40.7%-kal (1,628.000) a magyaroké 2.9%-kal (45,240) növekedett, a zsidók létszáma 93.9%-kal, a németeké 70.4%-kal, a szlovákoké, bolgároké, szerbeké, horvátoké-krasovánoké 16-23%-kal lett kevesebb. A természetes szaporulat alapján (6.6%) 1992-ben a magyarok száma 1,600.000 helyett 1,928.000, a németeké (3.3%) 109,000 helyett 412,000 kellene lennie, a románok száma (8%) 5,684.000 helyett 5,300.000 kellett volna lennie. Az erdélyi kisebbségek rohamos etnikai háttérbeszorulása a románok tömeges beözönlése mellett egyre növekv ő kivándorlásnak volt köszönhető 1975 és 1992 között 389,000 fő (215,000 német, 64,000 magyar, 6,000 zsidó és 5,000 egyéb etnikumú) emigrált Erdélyből. Ez idő alatt a Kárpátokon túli Moldovából és Havasföldről (Munténia-Olténia) 800,000 román települt be Erdélybe. A 2002-es népszámlálás még hivatalosan meg nem erősített adatai alapján, amennyiben a cigányság esetében az 1992-es becsült 1,115.000 adatból indulunk ki, Erdély etnikai összetétele a következőképpen alakul. Erdély 7,469.377 fős összlakosságából 4,800.000 (63%) román, (a cigányság becsülésén alapuló adatok nélkül marad az 5,746.000 és ennek megfelelő 73.6%) 1,434.377 (19.3%) magyar, 1,150.000 (15%) cigány, (a felbecsült adatok nélkül marad a 204,000), 73,000 (0.9%) német és 120,000 (1.7%) egyéb. Romániában a népszámlálás az idén 21,700.000 állampolgárt talált. Az elmúlt tíz évben az ország lakossága 1 millióval csökkent, ezen belül a magyarság létszáma 190,592-vel kevesebb, mint 1992- ben, ami 11.7 százalékos csökkentést jelent. A számbeli fogyatkozás a Kárpát-medence többi utódállamában is napirendi kérdés. Gyurgyik László szlovákiai szociológus szerint felgyorsult a szlovák-magyar nyelvhatáron a szórványban élő magyarok asszimilációja is. Ma 520,000 magyar él a Felvidéken 47,000- rel kevesebb mint az előző népszámláláskor, amikor még 567,296-an vallották magukat magyarnak. A magyar lakosság csökkenésének másik oka, hogy minden évben többen halnak meg, mint ahányan születnek. A fiatalok kivándorlása is egyre nagyobb méreteket ölt. Ukrajnában 2002 végén 48,416.000 ember élt, hárommillióval kevesebb mint a szovjet érában (1989), az akkor tartott népszámlálás idején. Ukrajnában akkor 164,000 magyart vettek nyilvántartásba, közülük 156,000 Kárpátalján. A magyarok száma az utóbbi 12 évben elsősorban az elvándorlás miatt jelentősen csökkent. Becslések szerint 30,000, így ma 126,000-re tehető számuk. Horvátországban már nem reménykedhetnek a 22 ITT-OTT 35. évf. (2002-2003), 1. (137.) SZÁM
