Itt-Ott, 2001 (34. évfolyam, 1/135-2/136. szám)

2001 / 2. (136.) szám

Román és magyar nyelvű állami színház és opera, bábszínház, a Gheorge Dima Filharmónia, a Történeti-, Szépművészeti-, és Néprajzi Múzeumok, a botanikus kert, a Művelődési Palota, valamint a román és magyar nyelven megjelenő helyi napisajtó és "országos hatósugarú irodalmi-művészeti lapok teszik gazdaggá a város szellemi életét."59 Magyar vallási központként is szerepel Kolozsvár, mégpedig a "teljesen magyar nemzetiségű unitárius egyház egy püspökséget ölel fel, és a magyar evangélikus egyháznak és a református püspökségnek ugyancsak Kolozsvár a székhelye.50

Románia gazdasági helyzete miatt még nem terjedt el a fogyasztói láz. Ugyanakkor beszivárogtak a kapitalizmus és globalizáció fő jelei - a McDonalds, a most-épülő üveg épület (ami sejthető, hogy kereskedelmi központnak, vagy irodaháznak épül) a Dózsa György úton, a Central Üzletház, és az új benzinkutak.

Kolozsvár lakossága 350,000 körül mozog, de diákvárosi és ipari központ szerepe által akár 500,000- re is felduzzadhat. Az 1992-es népszámlálás szerint a városnak összesen 328,000 lakosa volt, abból pedig 75.7 százalék román nemzetiségű, és 22.7 százalék magyar nemzetiségű.51 A megmaradt 2 százalékba sorolható a román nemzetiség, a szász illetve német nemzetiség, és mindegyik más nemzetiség.

Bár a dolgok messze állnak a véres konfliktustól, Kolozsváron mégsem rózsás a nemzetiségi kapcsolat. A 2001. június 2. román-magyar válogatott világbajnoki-selejtező labdarúgó-mérkőzést követő események is bizonyítják. "Ki a magyarokkal az országból!" - jelszóval tüntetett mintegy 150-200 szurkoló a kolozsvári magyar főkonzulátus előtt. 15-20 rendőrt vezényeltek a főkonzulátus elé, akik sikeresen távol tartották a szurkolókat az épülettől.54 Az ilyen események bizonyítják, hogy létezik egy bizonyos feszültség a két nemzetiség közt. Természetesen nem segíti elő az esetleges jószomszédság kialakulását az ultra-nacionalista, magyar-gyűlölő Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere sem.

FUNAR: A MAGYAROK LIDÉRCE

Az 1992-ben polgármesterré megválasztott Gheorghe Funar a nacionalista "Vatra Romeasca" és a Románok Nemzeti Egységpártja megalapítója, amelyek a Románia Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megsemmisítésére létesültek.55

Kolozsváron 1992 óta, szinte hetente előfordult valami megdöbbentő Funar kijelentés vagy cselekedet.

Balázs Sándor és Schwartz Róbert sajtógyűjteménye - "A Funar korszak Kolozsváron a helyi sajtó tükrében 1992-1996" átfogja az első négy évet.

'92 március utolsó hetében, amikor Funar még egy hete sem volt beiktatott polgármester, felszólította a római katolikus plébániát, hogy a tulajdonában lévő épületen található magyar nyelvű feliratát 48 órán belül távolítsa el, "különben a törvény szigorával fog eljárni." 55 Rövidesen utána a Báthory és Apáczai líceumokat is ugyanúgy felszólította, majd 30 ezer lejes pénzbüntetéssel sújtotta a Báthoryt, mert nem vették le az épületről a kétnyelvű feliratot.57

1993-ban a városi tanács ülésén azt javasolta Funar, hogy olvasszák be Kolozsvár legjellegzetesebb műemlékét, a Mátyás-szobrot.68 Funarnak köszönhető, hogy a szobron lévő "Hungáriáé Matthias Rex" eredeti feliratából ma csak a "Matthias Rex"-et láthatjuk.70

1994 júniusában az Eroilor utcában munkások lemeszelték a Bem József emléktáblát Funar szóbeli utasítására.71 Egy hétre rá, a polgármester ismét küldött levelet a Babes-Bolyai Egyetem szenátusának, azt kérve, "hogy az egyetem nevét változtassák Universitatea Daciei Superioarára,"72 ami kifejezi "az egyetem román nemzeti jellegét."73

Aztán bekövetkeztek a főtéri ásatások. Funar maga a szobor helyén akart ásatni, "a román nép latinitásának és ősrégi civilizációjának bizonyítására."74

1995 januárjában pedig azt javasolta, hogy "rendezzenek népszavazást az RMDSZ betiltásáról," törvényen kívüli létezése miatt.75 Az az igazság, ha tetszik Funarnak, ha nem, hogy csak úgy lehet Romániát demokratikus országnak tekinteni, ha az Erdély régióban közel 25 százalékot kitevő magyar népességnek van legalább politikai képviselete.

1996-ban, a Mátyás király szülőházára helyezett új emléktábla leleplezésekor Funar így szólt a király származására vonatkozóan:

Igaz, hogy az anyja, Szilágyi Erzsébet magyar volt, de ő, akárcsak bármelyik magyar lány, szűz maradt volna, ha nem létezik láncú de Hunedoara. Ha nem létezett volna az uralkodói csont, Mátéi Corvin nem születhetett volna meg, s nem lehetett volna magyar király. O azért lett király, mert Erdély vajdájának és Magyarország kormányzójának a fia volt. Az asszony hozzájárulása ehhez elenyésző. Az apa határozza meg a nemzést, nem az anya.78

Júliusban újra megnyílt a magyar konzulátus Kolozsváron (1988-ban megszüntette Ceausescu), de rövid időn belül, három közalkalmazott lelopta a

ITT-OTT 34. évf. (2001), 2. (136.) SZÁM 37