Itt-Ott, 2001 (34. évfolyam, 1/135-2/136. szám)
2001 / 2. (136.) szám
zászlót.81 Bár Funar tagadta hogy utasítást adott a tetteseknek, fejenként egy millió lejjel megajándékozta a "hősöket".82 Mindezek után, világossá válik a tény, hogy Funar szinte kizárólag a magyarok rovására cselekszik, és a nemzeteket egymás ellen uszítja. A FELSŐOKTATÁS KÉRDÉSE A romániai magyar nemzetiség fennmaradásához rendkívül fontos a felsőoktatás. Képzett szakemberek társadalmi és politikai szervezése, valamint tanárok által nyelv és hagyomány átadása tud biztosítani jövőt. A Ceausescu rendszer megdöntése óta, keményen folyik a harc a Bolyai Egyetem visszaállításáért. Az 1990-ben megalakult RMDSZ első kongresszusán "a szövetség programjában a 40. pont alatt szerepel" az egyetem visszaállításának ügye.83 Végül az 1999. július l-jén elfogadtott oktatási törvény alapján "magyar nyelvű állami egyetem nem, csupán multikulturális egyetem hozható létre, amelynek oktatási nyelvét külön törvény szabályozza."87 AMI AZ EGÉSZ ORSZÁGOT ILLETI Gazdasági téren jobb a magyar-román viszony mint társadalmi és politikai téren. "Romániában jelenleg 2,700 magyar tulajdonú vállalkozás működik."88 1990 óta, az állami vállalatok felszámolását a munkanélküliség "gyors terjedése követte". Ugyanakkor elmondható, hogy Erdély eltartja Romániát, ugyanis az ország összes adójából körülbelül két-harmad részét Erdélyből szedik be. Ennek dacára, 1998-ban nagyobb költségbeli támogatást kapott Bukarest, mint egész Erdély.89 1990 óta, országszerte az állami vállalatok felszámolása és az üzemek csődjei "nagyobb arányú elbocsátásokhoz vezettek. A munkanélküliek száma csupán 1996-ban, egy év alatt, 224 ezerről 881 ezerre emelkedett."90 Mezőgazdasági téren se jobb a helyzet. A kommunista idők előtti földbirtokokból visszakapott területek jelentős része újból magyar kézbe került, de az elhanyagolt földek, a szükséges földművelési eszközök hiánya, és a falvak magyar lakosságának elöregedése mind súlyos gondot okoznak. A kedvezőtlen gazdasági helyzet miatt, nagy az "elvándorlási hajlandóság."91 főleg Magyarországra. Illegális munkavállalás és havonta egyszeri hazatérésre van mód. 38 ITT-OTT 34. évf. (2001), 2. (136.) SZÁM Románia Európai Unióhoz való csatlakozási törekvését csak akkor fogja komolyan venni az Unió, ha az ország megadja a magyarjainak a megfelelő kisebbségi jogokat, és ha megállnak a rettenetes környezetszennyezések amelyek sajnos jellemzőek az országra. ZÁRÓSZAVAK E sorok a józan eszű, jóakaratú embernek íródtak. Annak, aki érti, hogy egész népet nem lehet bűnösnek ítélni. Annak, aki belátja, hogy évszázadokig szenvedtek Erdélyben a románok, (bár sokkal kevésbé, mint ma a magyarok) és hogy most a magyarok szenvednek. Hogyha így folytatódnak a dolgok, akkor lassan már nem is lesz magyar nép Erdélyben, mint ahogy aligha van már szász. így elveszti a régió a multikulturális jellegét és színességét - azt, ami ezerszer gyönyörűbbé teszi, mint már amilyen. Zárásul idézem Vasvári Pál 1848-as szavait: "A nemzetek együtt, egymás mellett akarnak emelkedni, nem pedig egymás romjain." 1 Mátyás: Utazások Erdélyben, 50. oldal 2 Románia útikönyv, 359. oldal 4 Daicoviciu: Kolozsvár. 6. oldal. 5 Daicoviciu: i.m.6. 7 Williams: Romania & Moldova, 338. oldal 8 Williams: i.m., 223 10Williams: i.m., 223 11 Vincze: Kolozsvár története dióhéjban, 9. oldal. 12Vincze: i.m., 9. 13Vincze: i.m., 10. 14 Vincze: i.m., 11. 17 Daicoviciu: i.m., 8. 18Vincze: i.m., 13. 19Daicoviciu: i.m., 8. 21 Vincze: i.m., 13. 22 Daicoviciu: i.m., 8. 23 Vincze: i.m., 16. 26 http://www.htmh,hu/jelentesek/romania.htm “Vincze: i.m., 17. 28 Daicoviciu: i.m., 8. “Vincze: i.m., 20. 33 Száraz: Válasz egy furcsa könyvre, 45. oldal. 34 Lancrajan: i.m., 54. 35 Száraz: i.m., 141. 36 http://www.htmh.hu/hatteranyagok/kolozsvar.htm 37 Száraz: i.m., 141. 39 http://www.htmh.hu/hatteranyagok/kolozsvar.htm 40 Daicoviciu: i.m., 8. 41 Vincze: i.m., 21. 42 Vincze: i.m., 21. 43 Vincze: i.m., 21. I
