Itt-Ott, 2001 (34. évfolyam, 1/135-2/136. szám)
2001 / 2. (136.) szám
zajlott az oktatás, a bölcsészet, nyelv, és történelem karon működött egy román tanszék.31 A román nemzetiségi jogok kismérvű méltánylása a magyar szabadságharc végzetes hibájának bizonyult. Súlyos elégedetlenséget váltott ez ki, és az 1867-es kiegyezés után az Osztrák-Magyar Monarchia politikája csak olaj volt a tűzre. Az első világháborút követően a trianoni békeparancs Romániának adta Erdélyt. Kegyetlenül igazságtalan volt, hogy a békeszerzők Magyarország esetében nem alkalmazták az etnográfiai elvet, és eleve kizárták a regionális népszavazások lehetőségét...33 1918 után, voltaképpen nem az volt a gond, hogy Erdély Romániával egyesült, hanem az, hogy a Gyulafehérvári Gyűlés határozata, amely biztatónak tűnt, nem lett betartva. Következőképpen hangzott a témához kapcsolódó rész: I. Teljes nemzeti szabadság az együttlakó népek számára. Mindegyik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. A törvényhozó testületekben és az ország kormányzásában való részvételre minden nép népességének számarányában nyer jogot.. .u Igen szép dolgokat ígér ez a gyulafehérvári határozat, viszont már az 1920. január 1-i törvényben nem szerepel az önkormányzati jog,35 addigra már nem is létezik magyar nyelvű felsőoktatás Kolozsváron,36 és aztán 1926-ban hoznak egy kultuszminiszteri rendeletet, hogy "Csak románul beszéljetek!" táblákat helyezzenek el hivatali szobák falán.37 Trianon után jelentősen fejlődött a kolozsvári román kulturális élet. A Ferencz József Tudományegyetem helyén megnyílt a Román Királyi I. Ferdinánd Egyetem. A magyar minisztertanács Szegedre helyezte át a Kolozsvári egyetemet.311 Kereskedelmi akadémia,40 mezőgazdasági akadémia, konzervatórium, és szépművészeti főiskola is létrejött Kolozsváron.41 Megnyílt az új botanikus kert, és a néprajzi múzeum szabadtéri részlege, és megalakult a román Nemzeti Színház, majd a Román Opera is.42 "A két háború között a város beépített területe csaknem megkétszereződött" és a lakosság is - főleg a románok javára - szaporodott.43 "Új színt" is kapott a város arculata, a bizánciromán stílusban tervezett gyönyörű ortodox katedrálisával.44 Gazdaságilag Kolozsvár az ország második pénzügyi központja volt, 1929-ben 27 működő bankkal rendelkezett.45 Az 1940-es második bécsi döntés Észak-Erdély Magyarországhoz való visszacsatolásáról rendelkezett. Horthy Miklós, magyar kormányzó, fehér lovon vonult be Kolozsvárra, a magyar többségű lakosság lelkes ujjongása közepette. Vincze Zoltán nagyon pontosan summázza e rövid időszak jellegét: "Az új politikai viszonyok között lehetőség nyílt a magyar művelődési élet újjászervezésére... A második bécsi döntést követően a Román Királyi Egyetemet Nagyszebenbe és részben Temesvárra költöztették, a Ferencz József Tudományegyetemet pedig ismét Kolozsvárra helyezték.49 1944-ben, a második világháború vége felé, a magyar hadsereg kivonult Észak-Erdélyből, a szovjet csapatok elől. 1945-ben, Királyi rendelettörvények alapján a nagyszebeni egyetem ismét Kolozsvárra költözött, és párhuzamosan működött az állami Kolozsvári Tudományegyetemmel.51 Az év decemberében a Kolozsvári Bolyai Tudományegyetem nevet kapta. Az egyetem, a színház, az opera és más művelődési intézmények fenntartását vállalta a kommunista román állam, majd "állami kezelésben levő új román és magyar lapok és kiadók is létesültek.52 Ugyanakkor felszámolták a "nagy hagyományú gazdasági-társadalmi-kulturális szervezeteket és intézményeket," például az Erdélyi Múzeum Egyesületet és a felekezeti iskolákat.53 Sajnos csak rövid ideig tartott az egyetemek egymás melletti létezése. 1959-ben, "a magyar tanárok és hallgatók tiltakozása ellenére a kommunista hatalom kikényszerítette a két egyetem egyesítését Babes-Bolyai Tudományegyetem néven."54 Erre több magyar professzor vette el saját életét. Ez volt a kezdete a magyar nyelvű felsőoktatás "fokozatos elsorvasztásának". A kommunista rendszer túlhajtott iparosítás kampánya sajnos nagyon megváltoztatta Kolozsvárt. A magyarság még az 1950-es évekig 85%-os többséget képezett. A MAI KOLOZSVÁR A mai napig Kolozsvár továbbra is Erdély kulturális központja, elsősorban oktatási téren. 30 általános iskolája van, ugyanannyi líceum (ezek közül 3 magyar nyelvű: A Báthory István Elméleti Líceum, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum, és az Apáczai Csere János Elméleti Líceum), és 6 felsőoktatási intézmény (a Babes-Bolyai Tudományegyetem, az Orvosi- és Gyógyszerészeti Egyetem, a Műegyetem, a Gheorghe Dima Zeneművészeti Akadémia, a Ion Andreescu Képzőművészeti Akadémia, és az Agronómiái Intézet).58 36 ITT-OTT 34. évf. (2001), 2. (136.) SZÁM
