Itt-Ott, 2001 (34. évfolyam, 1/135-2/136. szám)

2001 / 1. (135.) szám

konzulátus Washingtonban érdeklődött a rokonai után, mert úgy tudták, egy igen jelentős birtok maradt utána. Ezt látszott bizonyítani a hagyatékában talált, jelentős városnak feltűntetett Új Budáról készült színes térképhez csatolt számos birtoklevél. Am ebben az időben a térképen szereplő Kossuth és Egyetem téren csupán a kukorica levelei hullámzottak az iowai szélben.

Valaki azt emlegette, hogy Újházi Texasból visszament volna Magyarországra s a nagy Deákkal munkálkodott hazája sorsa megjavításán. Azon a munkán, amelyet még ma sem fejeztek be, ám Deák államférfiúi képessége révén igen előrehaladt. Cavour és Deák kortársak voltak, ám amíg Cavour álma, történetesen Olaszország egyesítése alkotmányos függetlenségben még életében megvalósült, Magyarország még ma is harcol ezért. Deák meghalt anélkül, hogy szívé-vágya teljesült volna. A legismertebb feltevés az, Újházi azután, hogy otthagyta Új Budát, Texasban talált új otthonra, ahol meglehetősen idős korában önkezével vetett véget életének. Nagyon valószínű, tartott kapcsolatot Deákkal és a magyar liberális körökkel, de akár Kossuth, soha nem tért vissza szülőhazájába, jóllehet ennek semmi akadálya sem lett volna. (Újházy László 1870-ben halt meg a texasi San Antonióban. Földi maradványait 1879-ben hazaszállították és a budaméri családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.)

Új Buda telepeseit nem szabad összetévesztenünk Magyarországról érkező szláv népekkel, akik egy új hazában számukra szokatlan körülményekre találtak. Megítélésünk szerint a magyar kolónia terve kudarcba fulladt, létszáma talán harminc, vagy negyven fő lehetett polgárháború kitörése idején. Később pedig csak néhányan maradhattak Új Budán.

Egy másik magyarra, Varga Ferencre, aki igen jelentős szerepet játszott Iowa történetében, százak emlékeznek vissza. 0 Kossuth egyik legbizalmasabb embere volt és a szabadságharc leverése után menekülnie kellett. Magát álcázva a legnagyobb titokban, hogy elkerülje Ausztria kopóit, Hamburgon és Anglián keresztül érkezett Amerikába, hogy Újházit kövesse Decatur megyébe. Itt élt, és itt is halt meg.

A magyar telepesek nem tudták megvetni a lábukat Iowában, hiszen csak néhányuknak lehetett valamilyen tapasztalata a gazdálkodás körül. Ismeretes, milyen tájékozatlansággal fogtak magához, még a szántáshoz is. Ahogy Újházi kastélyának

utolsó gerendája is elenyészett, füstbe ment minden bizonnyal az a terv is, hogy Új Budából életképes település váljék. Az úttörő alapítók a sírjukban nyugszanak már és ami megmaradt utánuk az nem egyéb, mint ennek a településnek a neve.

Az egyik legkiemelkedőbb tagja ennek a magyar kolóniának Varga Ferenc volt, aki igen korán érkezett Decatur megyébe és nyolcvanhárom éves korában halt meg 1902. október 5-én.

Varga Ferenc 1817. augusztus 8-án született a magyarországi Debrecenben. Édesapja az ottani református kollégium professzora volt. Szülővárosában járt iskolába és 1840-ben szerzett ügyvédi

képesítést. Nemsokára Nagybecskerekbe költözött, ahol a Kiss család birtokának volt a jogi képviselője. Ennek a családnak tagját, Kiss Ernőt, végezték ki 1849. október 6-án. 01840-ben, a szerbek és a románok véres lázadása idején tagja volt a rendfenntartó bizottságnak, amelyik hat hónapos működése során huszonhárom személyt ítélt el. Ez év januárjában a szegedi vésztörvényszéknek volt az elnöke. Azután, hogy ez a bizottság elvégezte a munkáját, Varga Ferencet alispánná választották Nagybecskereken. (Az 1840-es évszám vagy a szerző tévedése, vagy pedig sajtóhiba. Ezek az események 1848-49-ben történhettek.)

Amikor a déli seregtestek ellenállása hiábavaló lett, Varga Ferenc a torontáli honvédtisztekkel átkelt a Maroson és 1849. augusztus 13-án Világosra érkezett, ahol a magyar hadsereg letette a fegyvert. Mintegy kétezer polgári személyt kísértek az orosz csapatok Kis-Jenőre. Közöttük volt, kocsin utazva Varga Ferenc és másik öt társa. Gyula mellett a kocsisuknak sikerült egérutat nyernie és Varga Ferenc a gyulai rokonainál talált menedékre. Itt sem volt biztonságban és nagybátyja tanácsára előbb egy faluban húzódott meg, majd édesanyját kereste fel Hajdúböszörményben. Végül belátta, menekülnie kell és a négy hónapig tartó bujdosást megelégelve, az egyik unokatestvére segítségével sikerült egy más személy nevére kiállított útlevelet szereznie.

Vegyszerekkel szedte az útlevél eredeti tulajdonosa nevét és személyi adatait, majd Wágner Ferenc nevére és a maga személyi adataira hamisította. Ezzel a hamis útlevéllel érte el nehézségek árán Krakkót, ahol egy kiváló lengyel orvos segítségével új útlevelet szerzett és ezzel utazott Hamburgba, ahol csatlakozott számos menekült társához.

A német hatóságok csakhamar megelégelték e

40 ITT-OTT 34. évf. (2001), 1. (135.) SZÁM