Itt-Ott, 2001 (34. évfolyam, 1/135-2/136. szám)
2001 / 1. (135.) szám
HONNAN SZÁRMAZIK A "MAGYAR" CIGÁNYZENE ÉS MI AZ IGAZSÁG A CIGÁNYOK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE KÖRÜL? Tarján Gábor Garfield, NJ Időről időre az érdeklődés előterébe kerül egy sajátos kultúrájú, izgalmas történetű nép, amelynek talán sohasem volt hazája - évszázadokon át "nomadizált" -, vándorolt kontinensről kontinensre, hosszabbrövidebb ideig megtelepedve egy országban. Századokon át sok helyen csak üldöztetés volt a cigányok osztályrésze, ezért kényszerültek olyan gyakran helyet változtatni. A 20. században talán nincs is olyan pontja a világnak, ahol ne élnének cigányok. Legnagyobb számban Kelet-Európábán - Romániában például 3 millióan és Magyarországon kb. 5-600 ezren. Kisebb részük még ma is vándorol, a többségük azonban letelepedett és sok szállal kötődik a befogadó ország kultúrájához. Vajon honnan származnak a cigányok és hogyan szóródtak szét a világban? Sokáig azt tartották róluk - s ezt is állították magukról -, hogy ők tulajdonképpen a "fáraók ivadékai", az egyiptomi óbirodalom földjéről származnak, az arab hódítás kergette el őket ősi hazájukból. (Erre utal egyébként az angol gypsy, a francia gitan, a spanyol gitano - melyek az angol Egyptian elnevezésből származnak.) A magyar és más nyelvekben használt cigány szó talán a görög athiganoi szóból származik, amely egy kisázsiai közösség elnevezése lehetett. A cigányok egyébként önmagukat rora-nak vagy romának. nevezik, ami nyelvükön embert, férfit jelent. A jelenlegi cigányságnak csak szűk rétege használja az eredeti roma nyelvet, többségük csak töredékesen beszél, inkább a befogadó ország nyelvén ért. A népcsoportok eredetének meghatározása nyelvészeti alapon történt, amit az antropológusok is alátámasztottak. Minden valószínűség szerint a cigányok Indiából, pontosabban Bengáliából származnak. (Egyes feltételezések szerint, ott egykor még országuk is volt!) Valószínűleg a Kr. u. az 5-10, század között kerültek nyugatabbra. Először Perzsia, Törökország és Görögország területén tudunk létezésükről. Nem lehetetlen, hogy a mórokkal együtt az Ibériai félszigetre is eljutottak, ugyanis már a középkorból ismert nyugat-európai feltűnésük. Sok helyen törvényen kívülinek számítottak és üldöztetésben részesültek. 1561-ben a francia törvények kiirtásukat rendelik el. Angliában I. Erzsébet uralkodásának idején 18 ezer cigányt akasztottak fel. Az üldöztetések hatására a nyugat-európai cigányok száma jelentősen lecsökkent. Közép- és Kelet-Európábán viszonylag békességben élhettek évszázadokon át. A Balkán vidékén, a román fejedelemségekben és Magyarországon sokáig szabadon vándorolhattak, kevésbé érték őket zaklatások. Különösen a mohamedán török birodalom terjeszkedése idején kerültek közelebb a keresztény népekhez. Nem tudjuk, mióta jellemző a cigányokra a muzsikálás, mindenesetre a 16-17. századtól kezdve egyre több cigány zenészszel kapcsolatos hiradással találkozhatunk. Az erdélyi magyar fejedelemségek udvarában több cigány hegedűsvált híressé. A cigányzenészek általában a befogadó nép ízlése szerint igyekeztek játszani, átvéve annak nyelvét, szokásait, kultúráját. A zenész cigányok ugyanakkor elkülönültek népük szélesebb rétegétől, akik tovább őrizték a hagyományos nyelvet és kultúrát. A 18-19. században a Kárpát-medencében a cigányok hegedűjén alakult ki az a jellegzetes "magyaros cigányzene" amely közel állt a középrétegek Ízléséhez és a magyar nemzeti érzésnek sok vonatkozásban a kifejeződésévé vált. Különösen a Habsburgok ellen vívott 1848-as forradalom időszakában játszott fontos szerepet a cigányzenészek magyaros muzsikája, majd a szabadságharc elbukása után sokáig az édes-bús magyarnóta egyet jelentett a magyar szabadsággal, miként azidőben a csárdás, a gulyán, a zsinóros magyar ruha is hordozta ezt a jelentést. Európa számára a cigányzene a magyar nemzeti romantika kifejeződésének számított. Liszt Ferenc (aki magyar származása ellenére egy szót sem beszélt magyarul) ezt a zenei stílust tartotta az igazi magyar zenének. Johannes Brahms "magyar" táncait ebben a felfogásban komponálta. Johann Strausst, a bécsi keringőkirályt is megihlette a magyaros cigányzene - erre láthatunk példát a "Cigánybáró" című nagyoperettben. Csak a 20. század kezdetén, Bartók Béla és Kodály Zoltán fellépése nyomán derült fény arra, hogy a cigányzene nem a magyarság eredeti zenéje. A parasztság körében folytatott helyszíni gyűjtőmunkával több korszak zenekultúrájának addig ismeretlen rétegeit fedezték fel. Más népek körében ITT-OTT 34. évf. (2001), 1. (135.) SZÁM 31
