Itt-Ott, 2001 (34. évfolyam, 1/135-2/136. szám)
2001 / 1. (135.) szám
1 rák elnyomatás éveiben keletkezett épület magyaros jellegével az önkényuralom elleni fellépést is kifejezte. Korabeli kritikusa szerint a Duna parti palota olyan, mint valami "megkristályosodott csárdás" A neves épület egyébként megszületése idején a Vigadó elnevezés mellett - többek között - "Vigárdá"-nak, "Üdüldé"-nek vagy "Díszcsárdá"-nak is akarták elnevezni. A korszak romantikus képzőművészei kedvelt témára leltek a népi eredetű ábrázolásokban. A magyar Alföld végtelenségével, egzotikus varázsával - különösen 1848 után - a magyar szabadságérzés szimbolikus kifejeződésévé vált. A pusztában száguldó, Keletről jött lovas alakját, a szilaj pásztort, a CSIKOSt a nyughatatlan, rebellis magyar néplélek megtestesítőjének tartották. Gyakori festészeti témaként jelentkeztek a népies életképek: a csárdajelenetek, a katonai verbuválások, a falusi lakodalmak ábrázolásai, stb. amelyek lehetőséget adtak a díszes népviseletek bemutatására, a parasztság életének megörökítésére. A 19. század magyar történelmének kiemelkedően legnagyobb eseménye volt az 1848-49-es nemzeti forradalom és szabadságharc. A romantika szellemiségében fogant nemzeti eszme Magyarország egész népességét magával ragadta, egyetlen társadalmi réteget sem hagyott érintetlenül. A másfél évig tartó nemzeti szabadságküzdelem a reakció nemzetközi túlerejével szemben elbukott ugyan, de a szabadság felcsillant reménye végleg beivódott a nép tudatába, alapvető változásokat hozva. 1848 törekvései közül talán egyedül a jobbágyfelszabadítás valósult meg mindjárt és végérvényesen. Ettől fogva a parasztság mint önálló és öntudatos szereplő vett részt saját életének irányításában. Bartók írja, hogy a szabadságharc időszakában szökőárként elterjedő új stílusú népdal valóságos zenei forradalmat jelentett a nép körében. Ehhez hozzátehetjük, hogy a tárgyi népművészetben bekövetkező nagymértékű változások is az új szemléletmód eredményei. A régi stílus zárt, puritán egyszerűsége, a középkor szellemiségét hordozó világa helyébe lépő dúsan díszített tárgyegyüttesek léptek. A viszonylagos jómód megmutatására szolgáló "tiszta szobá"-k, a népszokások gazdag, látványos előadásmódja - mind, mind a paraszti ízlés és öntudat megváltozásáról tanúskodik. A 48-as forradalom és szabadságharc alakjai és emlékei olyan mélyen beleágyazódtak a hagyományba, hogy sok nemzedék múltán is elevenen élőnek számítanak. A centennárium alkalmával, 1948-ban országos néprajzi gyűjtés tárta fel a szabadságharcról szóló dalokat, mondákat. A nemrég elmúlt 150-ik évforduló után is találnak még néprajzkutatók a korszakról szájhagyományban élő emlékeket. A továbbiakban a közismert Kossuth nótákon és katonadalokon túl, a tárgyi kultúrában, a népművészetben fennmaradt jelenségekből emelnék ki néhányat. A szabadságharc leverése után a forradalom hősei és jelképei tiltottá váltak. Kossuth és Petőfi alakja nemcsak népköltészeti témává vált, hanem a rájuk utaló tárgyak, ruhák, szakáll- és bajuszviselet is a forradalmi hagyományokhoz való ragaszkodást jelentette. A szabadságharc hőseinek ábrázolása vásári ponyvanyomtatványokon, olaj nyomatokon tűntek fel, amelyek még a közelmúltban parasztházak nagy becsben tartott kincseinek számítottak: Kossuth a ceglédi nép előtt mond gyújtó hangú beszédet és a tömegben láthatjuk Petőfit és Rózsa Sándort. A betyárvezér egyébként szabadcsapatával résztvett a harcokban. Leggyakrabban református családoknál kerültek a falra az ilyen témájú képek, ott volt a legnagyobb "Kossuth apánk"-hozvaló ragaszkodás. A parasztház tiszta szobájában a "szent sarokéban volt a helyük. A szabadságharc idején kibocsátott Kossuth bankókat is féltve őrizték, pedig rejtegetésükért börtönbüntetés járt. Az egyik papírpénz tulipánszerű rajzolata népművészeti díszitménynyé vált és megtalálható a matyóföldi Tárd asszonyainak hímzésmintái között. Kossuth nevével és arcképével díszítettek többek között dísztányért, pálinkás butellát, faragott tükröst, botot és mézeskalácsot is. Petőfit romantikus élete és rejtélyés halála avatta folklórtémává. 1849 után az egész Kárpátmedencében sokfelé emlegették esetenkénti feltűnését, egy-egy kihajtott gallérú, vézna, bajuszos fiatalemberben a költőt vélték felfedezni. Se szeri, se száma a különböző falvak határában található fáknak, amelyekről azt tartják, hogy az alatt írta egy-egy híres versét. A szabadságharc bukásakor sokan kényszerültek bujdosásra, törvényen kívüli életre. A bújdosó életmód jelképévé vált a CIFRASZÚR, amely hosszú századokon át a szabadban tanyázó pusztai emberek, pásztorok legfontosabb - és egyetlen - ruhadarabja volt. A szűröket régtől fogva színes posztórátéttel, hímzett virágmintával díszítették. Sokfelé a hatóságok rendeletben tiltották a köznép számára a "tzifra szűrök" visellését. Néhol még arra is utasították a vármegye pandúrjait, hogy késsel vágják le a díszítményeket a szűrökről. Mindennek ellenére a szűrdíszítés 19. század második felében hihetetlen mértékben kivirágzott és ITT-OTT 34. évf. (2001), 1. (135.) SZÁM 15 1
