Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)

2000 / 2. (134.) szám

annyira égető, sürgős és kritikus nemzeti probléma, hogy megérdemli a jövő év fő helyét a programban. A vidék, a falu és a mezőgazdaság struktúrája radikálisan megváltozott a háború óta. '45-ig kb. a lakosság 40%-a foglalkozott a mezőgazdasággal, ma 10%. (Az USA-ban 3% a farmerek aránya.) A mezőgazdaságból eltűnt 3 millió ember, de nem a kis-középosztályba emelkedett fel egy egészséges nemzetépítkezés keretében -, mint népi íróink remélték, hanem az ipari proletariátus nincstelenjeinek számát szaporította. S ezzel a magyar falu hagyományos arca eltűnt, többé már nem földmű­vesek és falusi értelmiség konzervatív, vallásos, önálló arcú tájközössége, hanem ingázó proletárok éjjeli és hétvégi tartózkodási helye. A termelésben sem történt modernizálás, ma is gabonaféléket, főleg búzát, rozsot, kukoricát vetünk, aratunk és eladunk, aminek jó részét nem tudjuk ex­portálni... A Kert-Magyarország tervei felé nincs elő­relépés. A magyar föld ára kb. 10%-a a nyugat-euró­pai földáraknak. Ezért az EU-hoz csatlakozás után a nyugatiak (különösen a kevés termőfölddel rendelkező hollandok, belgák, osztrákok, svájciak) bagóért felvá­sárolják a magyar földet. Orbánék 10 év haladékot kér­nek a földek szabad vásárlására. Kérdés, hogy meg­kapj ák-e s kérdés, hogy elég lesz-e ez a türelmi perió­dus, a magyar föld megfelelő értéknövekedésére? S várható-e jelentős értéknövekedés a termelési és fi­nanciális struktúra gyökeres átalakítása nélkül? Alig­ha. Az Orbán kormány Széchenyi tervét áttanulmá­nyoztam. Annak fő hangsúlya az infrastruktúra fej­lesztése (utak, vasutak), és a magyar kézben lévő kis- és középipar alátámasztása, hogy elfogadott beszállí­tóivá nőjenek fel az idegen kézben lévő nagy és nehéz iparnak. A mezőgazdaság számára a Széchenyi terv csupán a szállítás területén jelent javulást. Jó volna egy mezőgazdasági szakember, és egy szociológus előadását vitafórum keretében meghall­gatni, hogy megismerjük a problémák részleteit és a kormány jövőépítési terveit. Ha erre vetődne egy népi író, érdekes lenne őt is hallani. A magyar föld, a magyar mezőgazdaság veszély­ben van. Iparunk 60 százaléka, energia termelésünk 30 százaléka külföldi kézbe került, tőkehiányunk miatt. A nemzeti vagyon utolsó maradéka a Föld. Nem kótya­vetyélhetjük el nemzetközi kutyavásáron! Nincstelen koldusok lennénk a globalizált világban, még akkor is, ha jó bérzsoldból élünk mindaddig - míg gazdáink érdeke úgy kívánja. A magyar nyelvnek sok sok szép szava van. A szülőföld egyike a legszebbeknek hangzásában, eufó­­niájában, de jelentésében is. Több mint a föld, ahol születtél. 0 szült téged. Magában hordja az ősi igét: Porból lettél és porrá leszesz. A föld létezésünk szim­bóluma. A földből jöttél és a földbe térsz meg. Apáid, ősapáid, ősanyáid porát őrzi. Ezért kéri a költő, hogy csak lábújjhegyen, tehát nagy szeretettel járj rajta. Szülőföld. Szülőföld. A Föld, aki szülte őseidet. Kedves Föld anyánk. Földédesanyánk. n 2000/10/31 16:25 Bojtos László írta: Téma: FÖLD Kedves Zsolt! Nem értek Veled teljesen egyet. Ez akkor volt, amikor szinte nem lehetett megnyilatkozni. Amikor nemzetet, hazát emlegetve, az már nacionalizmus volt. Amikor a hazát idegen uralta, akkor Illyés azt taná­csolta, hogy egy szellemi hazában találkozhatunk. A mai "nemzeti kormány" tudja, hogy nem csatoltathatj a vissza a Trianonnal elrabolt területeket. Viszont azt hirdeti, hogy egy szellemi hazában egyek lehetünk. Ezt hirdeti és ezen dolgozik. Emlékeztetőként mindannyunknak, hadd írjam ide, hogy 1972!!!-ben Cseh Tibor "Nagymagyarország" (A világmagyarság összefogása lelki, szellemi alapon) című értekezésében ugyanezt mondotta. Helyes az az Illyés idézet, hogy mondj egy sor Petőfit... Érdemes emlékezni saját történelmünkre, már mint az ITT-OTT és MBK-ra. Annyiban mégis áll gondolatod, hogy szülőföl­dünk, ami a hazánk (tehát a "FÖLD"-ünk) idegen uralma alatt kaptuk az Illyési tanítást. □ 2000/10/31 18:55 Kovalszki Péter írta: Téma: FÖLD Tulajdonképpen szellemi hazánál több kell, és többre van lehetőség. Ez persze attól függ, hogyan alakul a "kismagyar" (anyaországi) közvélemény és politika. A jelenlegi kormány ennél többre törekszik, de -20 ITT-OTT 33. évf. (2000), 2. (134.) TÉLI SZÁM I

Next

/
Thumbnails
Contents