Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)
2000 / 2. (134.) szám
mert a politika a lehetséges tudománya - nem hagyhatja teljesen figyelmen kívül a kádárkorszak trogloditáit, a surmókat, a sanda liberálbosikat, az illyési tanyavilág harmad- s negyedizigleni leszármazottak, azokat, kik csak a 3.60-as nosztalgiás kiló kenyérben, vagy az egyedül idvezítő sótlan-sületlen kozmopolitizmusban tudnak gondolkodni, kiknek magyarnak lenni nemcsak (peches) véletlen műve, de következménnyel sem jár, kiknek Németh Miklós "olyan rendes ember", kiknek Kismagyarország csak egy kellemes-kényelmes hídfőállás, ahol életüket úgyis más - gyakran csak önös - célok érdekében élik, - kiknek a bennszülöttekhez nincs igazán sok közük. Ez is a Monarchia, Trianon és a kommunizmus következménye. Erre nem is annyira nekünk van szükségünk, mi kevéssel beérjük - s inkább adni s szeretni szeretnénk - mint a Kárpátmedence kívülrekedt magyarjainak. Nem magunkért, érettük kell beszéljünk. Hogy nem rólunk van szó - az ő sóhajtásukhoz akarunk hozzájárulni, - azt eleve nyilvánvalóvá kell tennünk. Nem reprezentációra, politikai súlyra, jogokkal terhelt állampolgárságra van szükségünk, hanem felelősségteljes részvételre a magyar ügyek, magyar gondok asztalánál. Mert semmi sem tart meg jobban minket magunknak, s magyaroknak, mint a magyar gondokban egyféle mindennapi népszavazásban való részvétel. Erre kell szolgáljon a Nyugati Tanács, ehhez kellett volna hozzájáruljon az elvetélt MVSZ, s erről beszélünk jó ideje mindannyian - Nyugateurópából, az Újvilágból s Délamerikából, Ausztráliából, Újzélandból és Délafrikából. □ 2000/11/02 11:37 Bállá Zsolt írta: Téma: FÖLD Kedves Laci! Igazad van abban, hogy Illyés Gyula egészen más helyzetben és más okok miatt írta a "Haza a magasban" c. verset 1939-ben. De mégis megfogalmazott egy szellemi hazát, amelynek tagsága független Magyarország közigazgatási határaitól. Ez a szellemi haza - én úgy érzem - most is létezik és ebben a globális világban egyre fontosabb lesz a magyarság megmaradása szempontjából. Ezért ápolnunk kellene. Te is azt írod alábbi válaszodban, hogy a mai 'nemzeti kormány' azt hirdeti, hogy egy szellemi hazában egyek lehetünk. Ezt hirdeti és ezen dolgozik. Én azt hiszem itt ugyanarról beszélünk. Viszont ez csak egy ötlet. Kiváncsi lennék mások véleményére is. □ 2000/11/11 18:36 Sass Márton írta: Téma: FÖLDÉDESANYÁNK Kedves Lőni, Tibor és barátaim, Nagy örömmel látom, hogy már a jövő konferencia az asztalon van. A föld, a Magyar Föld tényleg nagyszerű téma, de...! Tibor azt írja, hogy "...Orbánék tíz évet kérnek a föld szabad vásárlására..." Miért kérnek? Kitől kérnek? Miért kell kérni? Nem kell kérni! A magyar túlélés fontosabb mint az ilyen-olyan csatlakozás. Mi nem azért leszünk Európában, mert minden mással kiárusítjuk a földet is, hanem azért, mert itt vagyunk. Ebbe az országba még egy árva fitying nem jött be azért, mert segíteni akart. Azért jött be, mert itt több hasznot hozott, mint Mexikóban és csak addig marad itt, amíg máshol nem hoz több hasznot mint itt, de addig itt marad. Hadd mondjam előre, hogy valószinűleg én másként csinálnám, de véleményem szerint Orbán nem politizál rosszul, az önmagát körülvett, általam nehezen elviselhető személyek ellenére sem. De ebben az országban, jelen pillanatban csak Csurka aggódik, ír és beszél a Magyar Földről. Tehát ha a Magyar Föld, politikai tényezőként kerül az asztalra a konferencián, nem lesz elég az író, a költő, az agronómus és a szociológus, mert ez csak elmélet. A Magyar Föld viszont üzlet, nagy üzlet, de nem a magyarságnak, hanem azoknak a nyugatiaknak, akik most fillérekért meg tudnák venni. Ez a szegény ország rettenetesen tőkehiányos ország. Ami volt, azt már mind ellopták (ahogy itt hívják: privatizálták), vagy messze az értéke alatt eladaták nyugati nagy cégeknek, de úgy, hogy az eladó cégvezetők márol-holnapra lettek milliomosok, billiárdosok, a munkások meg sok esetben munkanélküliek. A Magyar Föld még itt van. Igaz, azt nem lehet elvinni, de a hasznát igen. Vigyázzatok! Nehéz téma. Ha a Magyar Föld is piacra kerül, beigazolódik Németh László szárszói jóslása (nem pontosan idézve) hogy "...Aki a XX. száITT-OTT 33. évf. (2000), 2. (134.) TÉLI SZÁM 21
