Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)

2000 / 2. (134.) szám

mert a politika a lehetséges tudománya - nem hagy­hatja teljesen figyelmen kívül a kádárkorszak troglodi­­táit, a surmókat, a sanda liberálbosikat, az illyési ta­nyavilág harmad- s negyedizigleni leszármazottak, azo­kat, kik csak a 3.60-as nosztalgiás kiló kenyérben, vagy az egyedül idvezítő sótlan-sületlen kozmopolitiz­­musban tudnak gondolkodni, kiknek magyarnak lenni nemcsak (peches) véletlen műve, de következménnyel sem jár, kiknek Németh Miklós "olyan rendes ember", kiknek Kismagyarország csak egy kellemes-kényel­mes hídfőállás, ahol életüket úgyis más - gyakran csak önös - célok érdekében élik, - kiknek a bennszü­löttekhez nincs igazán sok közük. Ez is a Monarchia, Trianon és a kommunizmus következménye. Erre nem is annyira nekünk van szükségünk, mi kevéssel beérjük - s inkább adni s szeretni szeretnénk - mint a Kárpátmedence kívülrekedt magyarjainak. Nem magunkért, érettük kell beszéljünk. Hogy nem rólunk van szó - az ő sóhajtásukhoz akarunk hozzá­járulni, - azt eleve nyilvánvalóvá kell tennünk. Nem reprezentációra, politikai súlyra, jogokkal terhelt állampolgárságra van szükségünk, hanem fele­lősségteljes részvételre a magyar ügyek, magyar gon­dok asztalánál. Mert semmi sem tart meg jobban min­ket magunknak, s magyaroknak, mint a magyar gon­dokban egyféle mindennapi népszavazásban való részvétel. Erre kell szolgáljon a Nyugati Tanács, ehhez kellett volna hozzájáruljon az elvetélt MVSZ, s erről beszélünk jó ideje mindannyian - Nyugateurópából, az Újvilágból s Délamerikából, Ausztráliából, Újzélandból és Délafrikából. □ 2000/11/02 11:37 Bállá Zsolt írta: Téma: FÖLD Kedves Laci! Igazad van abban, hogy Illyés Gyula egészen más helyzetben és más okok miatt írta a "Haza a magas­ban" c. verset 1939-ben. De mégis megfogalmazott egy szellemi hazát, amelynek tagsága független Magyar­­ország közigazgatási határaitól. Ez a szellemi haza - én úgy érzem - most is létezik és ebben a globális vi­lágban egyre fontosabb lesz a magyarság megmara­dása szempontjából. Ezért ápolnunk kellene. Te is azt írod alábbi válaszodban, hogy a mai 'nem­zeti kormány' azt hirdeti, hogy egy szellemi hazában egyek lehetünk. Ezt hirdeti és ezen dolgozik. Én azt hiszem itt ugyanarról beszélünk. Viszont ez csak egy ötlet. Kiváncsi lennék mások véleményére is. □ 2000/11/11 18:36 Sass Márton írta: Téma: FÖLDÉDESANYÁNK Kedves Lőni, Tibor és barátaim, Nagy örömmel látom, hogy már a jövő konferen­cia az asztalon van. A föld, a Magyar Föld tényleg nagyszerű téma, de...! Tibor azt írja, hogy "...Orbánék tíz évet kérnek a föld szabad vásárlására..." Miért kérnek? Kitől kérnek? Miért kell kérni? Nem kell kérni! A magyar túlélés fontosabb mint az ilyen-olyan csatlakozás. Mi nem azért leszünk Európában, mert minden mással kiárusítjuk a földet is, hanem azért, mert itt vagyunk. Ebbe az országba még egy árva fitying nem jött be azért, mert segíteni akart. Azért jött be, mert itt több hasznot hozott, mint Mexikóban és csak addig marad itt, amíg máshol nem hoz több hasznot mint itt, de addig itt marad. Hadd mondjam előre, hogy valószinűleg én más­ként csinálnám, de véleményem szerint Orbán nem politizál rosszul, az önmagát körülvett, általam nehe­zen elviselhető személyek ellenére sem. De ebben az országban, jelen pillanatban csak Csurka aggódik, ír és beszél a Magyar Földről. Tehát ha a Magyar Föld, politikai tényezőként kerül az asztalra a konferencián, nem lesz elég az író, a költő, az agronómus és a szociológus, mert ez csak elmélet. A Magyar Föld viszont üzlet, nagy üzlet, de nem a magyarságnak, ha­nem azoknak a nyugatiaknak, akik most fillérekért meg tudnák venni. Ez a szegény ország rettenetesen tőkehiányos ország. Ami volt, azt már mind ellopták (ahogy itt hívják: privatizálták), vagy messze az értéke alatt eladaták nyugati nagy cégeknek, de úgy, hogy az eladó cégvezetők márol-holnapra lettek milliomosok, billiár­­dosok, a munkások meg sok esetben munkanélküliek. A Magyar Föld még itt van. Igaz, azt nem lehet el­vinni, de a hasznát igen. Vigyázzatok! Nehéz téma. Ha a Magyar Föld is piacra kerül, beigazolódik Németh László szárszói jóslása (nem pontosan idézve) hogy "...Aki a XX. szá­ITT-OTT 33. évf. (2000), 2. (134.) TÉLI SZÁM 21

Next

/
Thumbnails
Contents