Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)
2000 / 1. (133.) szám
ságismereti tudás szükséges. Aki azonban nem cserkész, nincs lehetősége magyar nyelvű tanulmányainak folytatására, írás és olvasási készsége meggyengül, s ha elkerül a magyar közösségből, beszédhasználata is elcsökevényesedik. Amerikában megszokott dolog, hogy a középiskola után a fiatalok távoli egyetemre, főiskolára kerülnek, s a kibocsátó közösséget ritkán, a nyári szünetben és egy-két hosszú hétvégén látogatják. Az egyetemi közösségben teljesen megszűnik a magyar nyelv használatának lehetősége, a fiatal elmerül a nagy-nagy amerikai olvasztótengelyben. Néhány amerikai egyetemen lehetőség nyílik a magyar nyelv és kultúra tanulmányozására. A legjelentősebb ilyen jellegű oktatás az Indiana állam-beli Bloomingtonban zajlik, ahol már több mint húsz éve élő programként, nyolc féléven át lehet magyar kurzusokat hallgatni - a történelem, az irodalom, a nyelvészet és a művelődéstörténet különböző témaköreiben, részben magyarországi vendégprofesszorok közreműködésével. A program keretében több magyar tárgyú PhD disszertáció született. A New Jersey-i Rutgers egyetemen a 90-es évek elején, a magyar állammal együttműködve hoztak létre egy Magyar Intézetet. Az egyetemnek helyet adó New Brunswick városa egyike azon helységeknek, ahol még viszonylag nagy számban és egymáshoz közel él a magyarság. Az egyetemi intézet erre alapozta létét. A nyelvoktatás kiegészült anyaországi vendégprofesszorok hungarológiai kurzusaival. A kanadai Torontóban is működik még egy magyar tanszék. Több amerikai egyetemen találunk egy-egy magyar professzort. (Columbia, UCLA, Portland, Pittsburgh, stb.), akik hoszszabb-rövidebb ideig élő magyar vonatkozású programokat működtettek. Az amerikai egyetemeken folyó hungarológiai programokat általában nem a magyar származásúak látogatják, hanem azok az amerikaiak, akiket érdekel a magyar kultúra. Az amerikai egyetemi oktatás tehát nem elégítheti ki a felsőszintű magyar nevelés feladatait. Ezért született meg a kezdeményezés: Haza kell hozni a magyarul még tudó fiatalokat, egyetemistákat, hogy vendéghallgatóként erősítsék nyelvtudásukat és személyes tapasztalatok útján ismerjék meg az országot és a magyar kultúra legfontosabb értékeit! A Külföldi Magyar Cserkészszövetség indítványához 9 nyugati magyar szervezet csatlakozott és a javaslattal megkeresték a magyar kormányszerveket. Először Németh Zsolt államtitkár biztosította egyetértéséről a kezdeményezést, majd megindult a megvalósítás folyamata. Pokorni Zoltán oktatási miniszter jóváhagyásával a nyugati magyarok azonos kategóriába kerültek a határon túliakkal. így nincs akadály annak, hogy a clevelandi, a Los Angeles-i, a Sao Paulo-i diák egy kollégiumban éljen és együtt tanuljon a Csíkszeredáival és a szabadkaival. A nyugati diákok számára azonban úgy kell összeállítani a programot, hogy alkalmazkodjék és beépíthető legyen az adott ország oktatási struktúrájába. A diákok egy év alatt Budapesten, a Magyar Nyelvi Intézetben alapos nyelvi képzésen vesznek részt, amelynek befejezéseképp nemzetközileg akkreditált magyar nyelvvizsgát tesznek. A magyarságismereti (hungarológiai) képzés során a magyar történelemről, irodalomról, művészetekről, földrajzról, néprajzról és más témakörökről kapnak átfogó képet. Szakmai érdeklődésük szerint és nyelvi felkészültségük alapján lehetőségük nyílik különböző egyetemeken akkreditált kurzusok felvételére is. Az elméleti képzés, a tervek szerint országismereti tanulmányútakkal, közösségi programokkal egészül ki. A Magyarországon eltöltött idő a nyugati magyar diákoknak valószínűleg maradandó élményekkel jár. A vándordiákok teli tarisznyával térhetnek haza. Egy év alatt jelentősen megerősödhet az országhoz, a néphez fűződő kapcsolat is. Saját hazájukba visszatérő fiatalok eredményesen hasznosíthatják tapasztalataikat, tovább gyarapíthatják az anyaországgal kialakult együttműködést. Talán későbbi szakmai tevékenységükben is kamatoztatni tudják a Magyarországon szerzett ismereteket. Szeretnénk remélni, hogy a programban résztvevő fiatalok közül kerülnek majd ki a jövő külföldi magyarságának vezetői, tanárai és önzetlen munkásai. Nélkülük ugyanis a világban szétszórtan élő magyarok rövid időn belül eltűnnének a globalizáció áradatában. WE CAME IN PEACE FOR ALL MANKIND A Hold meghódítói (Németh Nándor grafikája) ITT-OTT 33. évf. (2000), 1. (133.) SZÁM 5
