Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)
2000 / 2. (134.) szám
vides almost nothing in terms of information, symbols, or focus, that would enable them to be self-conscious participants of American society as Hungarian-Americans. However, by subjecting them to the same influences as the rest of American society, it makes them just as much a part of mass society as most of the others. Therefor, we can probably assume that among Hungarian-Americans as well, the "attentive public" is only a small portion of their overall share of the total population. Furthermore, we may conjecture that the portion of the American attentive public that is self-conscious about its Hungarian-American heritage, owes little or nothing to the retention of this unique identity to the media. For a linkage between self-consciousness membership in the attentive public and selfconscious Hungarian-American identity, it is more likely that family, church, local club membership and contact with relatives or friends in the "Old Country," have been the important formative influences. The great question before us at the present is therefore... how to increase the influence of the latter, and how to reduce the influence of the former. To be able to do such an assessment we have put together a panel of discussants representing the second-generation. How do they perceive their Hungarian-American world? What role does the media have in assisting or subverting their efforts of self-definition? □ MÉDIA, MÉDIA! MÉDIA? MÉDIA:...MÉDIA Ludányi András (Ada, OH) Korszakunk az "informatika" korszaka. Egyúttal egy borzasztóan bonyolult és zavaros korszak, melynek értelmét és értelmetlenségét, maga a média szerepe is termeli. Mindent gyorsan, másodpercek alatt tálal, szótöredékekkel, és "hang-falatkákkal" közöl. Az emberiség történelme folyamán mindig kulcs szerepet játszott a tudnivalók közlése és megosztása. Kommunikáció biztosította az emberi fejlődést, hiánya pedig a lemaradást. A primitív társadalmak tábortűz mellőli mesemondójától a középkori regösök és szerzetes íródeákokon keresztül, a mai világ nyomtatott és elektronikus kapcsolattartási rendszeréig, a tudás, a tudnivalók és a hírközlés mindig a kommunikációs eszközök függvénye volt. Igaz, ma már az üzenet maga a médium, legalábbis Marshall McLuhan szerint. A 21. század küszöbén, az események és tudatvilágunk állandóan torlódnak. Alvin Toffler azt mondja, hogy állandóan a jövőtől reszketve élünk percről-percre, és képtelenek vagyunk lépést tartani a körülöttünk zajló világgal. Kommunikációs eszközeink a bonyolultat leegyszerűsítve próbálják számunkra megmagyarázni, de erre nem képesek, mert gátolja feladatukban, hogy nem csak információt közölnek, hanem árusítanak is, és manipulálnak, nyílt vagy burkolt célok érdekében. Világokban a kommunikáció eredeti informatív céljai vakvágányra kerültek. A média most elsősorban üzleti vállalkozás és szórakoztató eszköz lett, és csak mellesleg szolgálja a társadalom felvilágosítását vagy szellemi emelkedését. A tömegember társadalma a média segítségével menekül a valóságtól a szórakozásba. Ennek az az eredménye, hogy csak egy egyszerűsített és torz képet alkothatunk az igazi világról. Ez talán sehol sem látszik világosabban, mint a jelen világ relativizmusba és anyagiasságba fulladt értékrendszerében. A politikai élet is sodródik ezzel a süllyedéssel. ígyhát maga a jövőkeresés és szerepünk értelme a jövőben bizonytalanná, ködössé vált számunkra. A bizonytalanság és a kommunikáció csődje, két párhuzamos folyamat következménye: Elsősorban annak, hogy a média mindennek az eladásával, árusításával foglalkozik, letlégyen az a legújabb fogkrém népszerűsítése, vagy a szekszuális élet értékrendjének a fejreállítása. Másodsorban, mivel a legnagyobb vásárló közönséget, a "homo consumer"-t szolgálja, ennek a tömegembernek az Ízléséhez igazodik, így legtöbb írott forrásnak és elektronikus állomásnak, és a programok zömének tömegszórakoztató jellege van, amit tükröz a "szappanoperák" limonádéja, az ömlesztett tömegsport, a csevegő programok blődsége, és a fiktív világa a bunyózó hősöknek, a brutalitásnak és vérontásnak, fűszerezve olykor-olykor fantasztikus szekszualitással. Egy ördögi körforgásba kerültünk! A társadalomnak csakis az a része lesz énnek az áldozata, amely a valódi világról és az emberiséget érintő igazi eseményekről szeretne hallani, tudni. Érdekes ellentmondás, hogy épp a potenciálisan legjobban informált társadalma a világnak - az amerikai - lesz így a legkevésbé értesült. (Pedig ez az a társadalom, amelynek polgárai a világmindenség egyetlen ITT-OTT 33. évf. (2000), 2. (134.) TELI SZÁM 11
