Itt-Ott, 2000 (33. évfolyam, 1/133-2/134. szám)
2000 / 1. (133.) szám
KRÓNIKA POLITICAL ACTION WORKSHOP: "emberi és kisebbségi jogok támogatása az elnökválasztás évében" Közösségünk idén is támogatta az emberi és kisebbségi jogokat védelmező munkaműhelyünket. Ez idén a kilencedik volt, amit a Magyar Amerikai Koalícióval, a HHRF, az ARFA, és más amerikai magyar szervezetekkel majdnem évente szervezünk 1989 óta. "Emberi és kisebbségi jogok támogatása az elnökválasztás évében" címmel rendeztük meg ez alkalommal 2000. június 5-én, Washingtonban az American University, Letts főépületében. A résztvevők Connecticutból, New Yorkból, Ohioból, Pennsyvaniából, Texasból, Virginiából, Marylandból, valamint Washingtonból érkeztek. "Nincs olyan modell, mely illene Közép-Európára vagy a Balkánra" mondta megnyitójában Julie Mertus az American University-n működő International Service Service School professzora, "...más lehetőségeket is, mint például a kisebbségeket védő és autonómiájukat biztosító jogi eszközöket kell számításba venni a térségben." A hajdan önállósággal rendelkező Vajdasággal kapcsolatban a résztvévők megvizsgálták azokat a módszereket, melyek segítségével az amerikai magyar közösségek hatékonyabban tudnák elérni a döntéshozókat, s befolyásolni a politikát. Purger Tibor, az újvidéki Magyar Szó c. napilap washingtoni tudósítója a Vajdaság helyzetét vizsgálva egy évvel a NATO légi háborúja után, azt mondta: "Amíg a Vajdaság függetlensége nem kap jelentős támogatást, addig a legtöbb Belgrád-központú demokrata szerb ellenzéki párt csupán szóval támogatja a tartomány autonómiáját, és csak a helyi, vajdasági pártok azok, melyek jelentős mértékű autonómia szószólói lehetnek egy Maryland nagyságú terület számára, mely több mint két millió lakossal rendelkezik s gazdaságilag is önfenntartó. A magyar kisebbség viszont háromszintű - személyes, lokális és kulturális - autonómiára törekszik, mely garancia lehet a túlélésre a szerb többségű tartományban." Hámos László, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnöke, átfogó képet nyújtott a hallgatóságnak a Romániában és Szlovákiában élő magyar kisebbségek helyzetéről, a közelgő választásokra koncentrálva. Az előadás egy kimagasló audiovizuális bemutatót is tartalmazott Románia, Szlovákia és a korábbi Jugoszlávia kulcsfontosságú kisebbségi vezetőinek nézeteiről országaik jelenlegi helyzetével kapcsolatban. Lipták Béla, a magyar környezetvédelem és internet lobby szakértője, előadása keretén belül arról is szó esett, hogyan tudnánk hatékonyabbá tenni az Amerikában élő magyarsággal való kapcsolattartást a közös célok előmozdítása érdekében. A reagálás időzítése és a "follow-up" fontossága állandó vezérfonál volt előadásában. Tom Albert, a Demokrata párt Nemzeti Bizottság interetnikus megbizottja zárta az előadások sorozatát. Hangsúlyozta, hogy 2000-ben a választások felgyorsított légkörében, hogy lehet hatásosabban fellépni az emberi és kisebbségi jogok érdekében. O is hangsúlyozta az időzítés fontosságát, és, hogy még a pártok konvencióit megelőzve kell lépni, hogy minél több figyelmet kapjon szívügyünk.-H.A.C. □ □□ HARMINCÉVES AZ EURÓPAI PROTESTÁNS MAGYAR SZABADEGYETEM Kovalszki Péter Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem idei Akadémiai Napjait a közösség fennállásának harmincéves évfordulója tette eleve emlékezetessé. Ehhez járult a konferencia idei nyugateurópai helyszínének megválasztása - az olaszországi valdens egyház központja: Torre Pellice - mely nem messze, délnyugatra fekszik a Kossuth Lajosnak száműzetésben végső menedéket nyújtó Torinótól. A találkozóra május 8.-15. került sor, témája "Hazatérés?" volt. Az Akadémiai Napok iránti nagy érdeklődést jelzi, hogy a konferenciacentrum (Foresteria Valdense, Torre Pellice) 90 helyére 190-en jelentkeztek, s ebből végülis 155 személyt sikerült elhelyezni a környéken 24 ITT-OTT 33. évf. (2000), 1. (133.) SZÁM
