Itt-Ott, 1999 (32. évfolyam, 1/131-2/132. szám)
1999 / 2. (132.) szám
SZERVUSZTOK! ITT LILLA NÉNI! Valami újat kezdek el az ITTOTT-ban, ami eddig nem volt - egy gyermek rész. Lesz benne egy Dear Abby féle rovat, amelyhez gyermekek küldhetnek levelet hogyha problémájuk van (s kinek nincsen?) vagy kérdésük valamiről. Azok a gyerekek, akik a rajzolást kedvelik, küldhetnek nekem rajzaikból, meg a "comic" lapjaikat, s esetleg válogatok belőlük. Angolul is írhatnak, mert én szívesen lefordítom magyarra a dolgaitokat. Köszönöm előre! HELLO! THIS IS AUNTIE LILLA! I am going to start something new in the ITTOTT - something which it has never had before - a childrens' section. There will be a Dear Abby type column, to which the kids can send letters if they have problems (and who doesn't?) or questions about something. Those who prefer to draw can send me their drawings and/or their comic strips, and I may publish selections from them. Entries written in English are also welcome, as I will gladly translate them into Hungarian upon receipt. Thanks in advance! "Az Angyal" Dómján József művészi fametszete IN MEMÓRIÁM PLUGORSÁNDOR grafikusművész, festőművész (1940. Kökös - 1999. Sepsiszentgyörgy) 1999. február 20-án hosszas betegség után elhunyt. Életét, művészetét a szülőföldön élőknek, szeretetét, ragaszkodását a családjának adta. Munkájától korán elszólította a Teremtő. Gyászolják felesége Mária, fiai Barna és Magor. A család búcsújához mi is csatlakozunk Sütő András levelével, amely ismerteti Plugor Sándor művészetét, élő, örök, emberi törekvését: Plugor Sándornak Sepsiszentgyörgyre Kedves barátom! Örömmel értesültem új kiállításodról - ezúttal Nyugaton, amely nincs messze tőlünk, hiszen ez a táj nem csupán kapuja, de kapuőrzője is volt oly sok ideig a letűnt századokban. Európa haladó eszméinek vonzásában őseink gyalogosan is megtették az utat a La Manche-csatornáig. Műveidet nem ismeretlen helyről viszed és nem az ismeretlenségbe. Te bizonyára némi lámpalázzal állsz majd új közönséged elé, jómagam pedig bizakodással kívánok neked jó utat s nem alaptalanul. Képzeletemben fölgomolyognak a munkáid: egy eredeti szemléletű művész ihletett, megrázó látomásai. A genius loci messze fénylő üzenetei, s nem csupán a szűkebb értelemben vett szülőföld sugallatára. Hiszen Kálvin és Szervét lába nyomát nem őrzi ez a táj: annál inkább a mindenkori megújító szellem drámai küzdelmeinek emlékét. Elnézem otthonom falán a két nagy reformátor egymásnak feszülő alakját a te látomásod szerint; két összecsapó lándzsa egy lándzsás korszakban; fegyverré szigorodott eszmék fekete-fehér villanása; egy életre-halálra menő küzdelem mozzanatai a grafika sajátos nyelvén, az egyetemes tanulsággal: jövőnk, reménységünk a lelkiismereti szabadság és a szabad vizsgálódás örök emberi joga bármely türelmetlenséggel szemben. A megragadott mozzanat: letűnt korok történelmi ténye, s mégis: akár az időtlentség határán működő energiaforrás, fölerősíti ma is a szív dobbanását. Itt pedig hallani vélem a képzőművészet esztétikának rosszaló szavát: hiszen ez iroITT-OTT 32. évf. (1999), 2. (132.) SZÁM 43
